Szír-ortodox metropolita a népírtásról
Theophilos, a libanoni Tur Lebnon szír ortodox metropolitája (képünkön) szeptember 7-én elmondta: nagy a veszélye, hogy az Iszlám Állam terroristái a keresztények ellen fordulnak. „Európának és Amerikának meg kell akadályozniuk a terroristákat abban, hogy keresztényeket irtsanak” – szögezte le. (KAP)
Ferenc pápa Kelet-ukrajnáról
Miután sikerült fegyverszünetet kezdeni, Ferenc pápa szeptember 7-én kifejezte reményét, hogy az tartós békéhez fog vezetni. Ugyanekkor ismét hangsúlyozta az iraki menekültek segítésének fontosságát. (KAP)
Antwerpenben tartották a Sant’Egidio közösség nemzetközi béketalálkozóját, amely mintegy a folytatása II. János Pál 1986-ban rendezett assisi béketalálkozójának. Az idei találkozó meghívott résztvevői között volt Herman Van Rompuy távozó EU-elnök, Shawki Ibrahim Abdel-Karim Allam egyiptomi főmufti és Vian Dakheel iraki képviselő. A találkozó mottója a Béke a jövőben – Vallások és kultúrák párbeszéde száz évvel az első világháború után volt. (KAP)
„A védtelen és üldözött emberek állnak az egyház szívének középpontjában. Az egyház velük együtt szenved” – mondta Ferenc pápa szeptember 3-án a Szent Péter téren, s a mi nevünkben is szólt, hiszen az egyház mi is vagyunk. Ezt a magatartást várja tehát tőlünk a pápa. De vajon miért hiányzik belőlünk az együttérzés iraki és egyáltalán, közel-keleti szenvedő testvéreink iránt? Túlságosan messze vannak tőlünk? De hiszen bibliai tájakon, „otthoni földünkön” élnek!
Az albán kommunista diktátor, Enver Hodzsa is azok közé a kelet-európai kommunisták közé tartozott, akik Nyugaton váltak kommunistává. A ruhakereskedő fia történetesen Párizsban és Brüsszelben szívta magába a világboldogító és népet megnyomorító eszméket. Az 1501-től 1912-ig oszmán uralom alatt élő nép, kalkuttai Teréz anya népe 1967-től 1991-ig az „Európa első ateista állama” megalázó elnevezésről volt híres.
Ferenc pápa szeptember 21-én bátorító látogatást tesz Albániában, mely nemcsak Európa elfeledett „szegényháza”, de példaadó is lehet mindnyájunk számára.
Oázis – ahol meghallgatnak
Mindannyian éreztük már, milyen az, amikor csak arra vágyunk, valaki hallgasson meg bennünket, csak üljön le mellénk, és hadd mondhassuk el, mi fáj. Jó esetben van olyan ember a környezetünkben, akit erre kérni sem kell. De sokan ismerhetjük azt az állapotot is, amikor nincs kihez fordulni, vagy ha lenne is, a szégyen, a zavar, a tehetetlenség megbénít bennünket. Ilyenkor arra gondolunk, bárcsak valami csoda folytán bekopoghatnánk valahová, ahol értő figyelemmel várnak bennünket. Ez a „csodás” hely február óta létezik. A budapesti Mária utcában, a jezsuita rendházban van egy kis szoba: Oázis – ahol meghallgatnak a neve. Tizennégy segítő szakember várja ide a betérőket. Köztük van Törőcsik Júlia SSS és Both Vanda SA, mindketten lelkigondozók, pszichológusok és szerzetes nővérek. Júlia szociális testvér és az Oázis szakmai vezetője, Vanda segítőnővér. Őket kérdeztem az indulásról, az elmúlt fél év mérlegéről. És a csodáról.
Végéhez ért a „Visszamegyek valahogy a kályhához” elnevezésű, a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében megvalósult projekt, amelynek célja „Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, foglalkoztathatóságának elősegítése, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása” volt.
Sík Sándor piarista szerzetes, egykori tartományfőnök, cserkészvezető, költő és irodalmár születésének százhuszonötödik évfordulója alkalmából a piarista rend magyar tartománya és a SZÍN-DO ART szeptember 20-án Sík Sándor-emléknapot rendez a Szent István-bazilikában.