Thomas Bernhard „visszatérése”- Thomas Bernhard (1931-1989), az osztrák és európai irodalom kiemelkedő XX. századi gondolkodója az Elfriede Jelinek hírnevét, Peter Turrini tehetségét, Wolfi Bauer könnyedségét túlszárnyaló drámaíró ismét visszatért a hazai színpadra.
Úgy látszik, az idei tavaszi fesztiválon rájár a rúd az operával kísérletező színházi rendezőinkre. Egy héttel Mundruczó koncerttermi Kékszakállúja után Zsótér Sándort illette pfujolással, búzással a közönség nagy része az Operaházban, ahol magyarországi bemutatóként először került színre Haydn Orpheusz és Eurüdiké, avagy A filózófus lelke című műve.
A dél-lengyelországi Zakopane környékén élő gurál (hegyi) parasztok közismertek hazaszeretetükről és buzgó vallásosságukról.
A közelgő költészet napján, április 11-én mindenekelőtt József Attila előtt rójuk le kegyeletünket, arra is gondolva, amit ő mondott mesterségéről, miszerint nem érdekelte a „költészet maga”.
Kaposvári érvcsata A helytartóról – Kényes témát feszeget A helytartó című színdarab: XII. Piusz vajon elkövetett-e mindent azért, hogy kevesebb zsidó kerüljön munka- és haláltáborokba?
Vannak, akiket megrémít a kritika kifejezés, hiszen nem egyszerűen bírálatot, értékelést értenek rajta, hanem – sokadik jelentésére szűkítve a szót – pusztán rosszmájú fanyalgást szimatolnak mögötte.
Ternyák Csaba egri érsek a közelmúltban meghívót küldött a tavalyi nagy sikerű katolikus ifjúsági rendezvény, a Magyar Sydney résztvevőinek. A meghívás természetesen minden fiatalnak szól!
Barsi Balázs ferences szerzetes a húsvétról – fiataloknak – Terézváros szívében valaha egy szobácskányi fatemplom fogadta be a hívőket, akik nem röstelltek nagyot gondolni: a szomszédos telken tíz év alatt húzták fel – az időt, árvizeket álló – bazilika méretű Avilai Szent Teréz- templomot, amely két évszázad múltán, manapság – mikor kicsit szoktunk gondolni – is megtelik zsúfolásig egy-egy ünnepkor.