Tekintettel a gazdasági és pénzügyi válságra a fejlett ipari országok katolikus püspökei felhívással fordultak a júliusi olaszországi G8-csúcstalálkozó résztvevőihez, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket a szegénység felszámolására és az éghajlatváltozás hatásai ellen.
A mai evangéliumi szakaszt akkor értjük jól, ha együtt olvassuk az előző perikópával (5,21– 43). Az utóbbi eseménysorban Jézus hitet ébreszt. A tolongó sokaságban a vérfolyásos asszony hitt, és a zsinagógai elöljáró, Jairus ugyancsak hitt, amikor gyermeki bizalommal lába elé borulva kérlelte Jézust: gyógyítsa meg halálán lévő kislányát.
Az evangéliumokban, Jézus nyilvános fellépésétől egészen a Golgotáig gyakran felhangzik ez a központi kérdés: Ki ez az ember? Kinek tartják az emberek – hallgatói, tanítványai – a Názáretből származó rabbit, aki tekintéllyel tanít, csodákat tesz, sőt, megváltoztatja a mózesi törvényt?
Hetilapunk e rovatában általában a liturgia gyakorlati kérdéseiről írunk, heti útravalóra igyekszünk váltani az egyház liturgiájának szövegeit, tanítását, történetét. Bő egy hete a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán teológiai doktorokat avattak.
„Adjátok el, amitek van, adjátok oda a rászorulóknak. Készítsetek magatoknak kimeríthetetlen erszényt, elfogyhatatlan kincset a mennyben, ahol nem fér hozzá tolvaj, és nem rágja szét a moly” (Lk 12,33).
Goretti Szent Mária szűz és vértanú (Július 6.) – Corinaldóban (Ancona) született, 1890-ben. Családjával rövidesen átköltöztek a Nettuno melletti Ferriere di Concába, ahol egy tanyát béreltek egy Serenelli nevű özvegyemberrel.
Mindszenty bíboros sokáig csak titokban becsempészett, Emlékirataim című műve 1989. június 9-én már a Szent István Társulatnál is megjelent (a magyar nyelvű kötet negyedik kiadásaként), és mindenki által hozzáférhetővé vált Magyarországon. Az ‘56-os mártírok június 16-i újratemetése után, június 28-án Paskai László bíboros prímás levélben kérte Németh Miklós miniszterelnöktől Mindszenty József perének felülvizsgálatát.
A Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában húsz évvel ezelőtt Várszegi Asztrik – akkori esztergomi segédpüspök, a püspöki konferencia titkára – fölöslegesnek nevezte a készülő vallási egyházi törvényt, és szükségtelennek, sőt károsnak minősítette az Állami Egyházügyi Hivatal tevékenységét. A mai bencés főapátot akkori nyilatkozatának hátteréről és mai időszerűségéről kérdeztük.