Az úrnapját megelőző napon, június 5-én, szombaton tartották meg a XI. Országos Szeretetláng Imatalálkozót a kispesti Jézus Szíve-templomban mintegy nyolcszáz fő részvételével. A rózsafüzér és az engesztelő imaóra után Leichmann Vilmos német atya tartott előadást a Szeretetlángról.
József Attila írta néhány hónappal tragikus halála előtt: „Tudod, hogy nincs bocsánat/ hiába hát a bánat.” Érdekes dolog ez. Az öngyilkosság rémével küszködve (hiszen ezt is írja: „most hát a töltött fegyvert/ szorítsd üres szívedhez”) arról írt, hogy van-e bocsánat. Mintha ettől függene az élete. Ebben az időben József Attilát pszichiáterek kezelték, akik próbálták neki megmagyarázni, hogy bűn nincs, az a vallásosok „találmánya”, felejtse el. József Attilát ezek a „fizetett pártfogók” és „romlott kölkök” nem tudták meggyógyítani.
Luigi Padovese érseket), a törökországi püspöki konferencia elnökét, Anatólia apostoli helynökét június 3-án a dél-törökországi Iskenderunban, háza kertjében leszúrták. A gyilkosságot az érsek sofőrje és segítője, egy muzulmán férfi követte el, aki már több éve a főpásztor szolgálatában állt. Az érseket a merénylet után kórházba szállították, ahol belehalt sérüléseibe.
Új mesterképzési szak – A Gál Ferenc Hittudományi Főiskola május 27-én rendezte meg az I. keresztény egyház- és művelődéstörténeti szimpóziumot Az egyháztörténet módszertana, története és perspektívái címmel.
Az élet menete Munkácson – A munkácsi egyházmegyében mintegy két éve működik az életvédő mozgalom, amely Majnek Antal megyés püspök kezdeményezésére jött létre. Első nagyszabású ökumenikus akciójuk június 1-jén volt, amikor megtartották az Élet Menetét, hogy az élet védelmére buzdítsanak, és felhívják a figyelmet az abortusz tragédiájára. A megmozdulásban több keresztény felekezet püspöke, valamint papjai és hívei is részt vettek.(M. E.)
Konferencia a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvényről – A rendszerváltozás utáni jogalkotás egyik legelső eredménye a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény. Ez jele volt annak, hogy a társadalom igyekezte kiegyenlíteni azokat az igazságtalanságokat, amelyek az azt megelőző negyven évben érték az egyházakat és a vallásos embereket – Lamm Vanda, az MTA Jogtudományi Intézetének igazgatója fogalmazta ezt meg azon a konferencián, amelyet a törvény megalkotásának huszadik évfordulója alkalmából szerveztek. A vallási diszkrimináció ellen – az esélyegyenlőség megteremtéséért – ez volt a címe a június 1-jén és 2-án tartott tanácskozásnak, amelyet a formailag már nem létező Oktatási és Kulturális Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Titkársága, az MTA Jogtudományi Intézete, valamint az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Alkotmányjogi Tanszéke szervezett.
Szerzetesek emlékeznek elhurcolásukra – 1950 nyarán magyar szerzetesek ezreinek élete vált egyik napról a másikra kilátástalanná. A kommunista párt szétzavarta közösségeiket, jól tudva, hogy ezzel az egész egyház működését rendíti meg, hiszen a szerzetesrendek mindig is a keresztény szellem és életgyakorlat messzire sugárzó, kultúrateremtő és –fenntartó hajlékai, műhelyei voltak, oktatónevelő vagy szociális intézményeikben a hit hétköznapi megélésében segítették, erre készítették fel a rájuk bízottakat.
Jerzy Popieluszko boldoggá avatása – Több százezer hívő előtt, ünnepi szentmise keretében hirdette ki Varsóban június 6-án délben Angelo Amato érsek: a vértanú lengyel pap, Jerzy Popieluszko a boldogok sorába tartozik. Az egyház mostantól hivatalosan elismeri a személyéhez fűződő kultuszt, imádságainkban pedig immár az ő égi közbenjárásáért is fohászkodhatunk. A lengyel pap boldoggáavatási eljárása 1997-ben kezdődött. 2009 decemberében mondta ki XVI. Benedek pápa, hogy Popieluszko hősi fokon gyakorolta az erényeket.