„Három gyermek édesanyja vagyok – írja Kata a keresztezo.hu oldalon. – A nyolcéves Zsófit és a hatéves Flórát mindennap megölelhetem, itt vannak velem. A harmadik kislányom, Hajna különleges: az ő valóságához akkor kerülhetek közel, amikor imádkozom.” Hajnánál 2008 tavaszán, féléves korában diagnosztizáltak rosszindulatú daganatot.
Évek óta halljuk, olvassuk, látjuk a pedagógiában azt az átrendeződést, melynek célja, hogy ne csak elméleti anyagot öntsünk a tanulók fejébe, hanem segítsük a gyerekeket abban, hogy saját élményeiken, tapasztalataikon keresztül ismerkedjenek a világgal és ezáltal magukkal. Egy osztálykirándulás kiváló lehetőség arra, hogy a tanteremből kiszabadulva élővé váljon az addig száraznak tűnő tananyag.
Korlátok a szabadságban
Szeretjük a gyermekeinket, óvjuk, védjük őket minden rossztól. Ám ahogy növekednek és önállósodnak, egyre több veszély leselkedik rájuk. Az alkohol, a kábítószerek, a dohányzás vagy az internet sok mindenben különbözik egymástól, mégis mind magában rejti ugyanazt a kockázatot: ha egyszer valaki a rabjává válik, igen nehéz leszokni róla. Frankó Andrást, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Fogadó – Szenvedélybetegek Pszichoszociális Szolgálata intézményvezetőjét – aki Felkészülő című rovatunk rendszeres szerzője – a fiatalokat fenyegető függőségekről és megelőzésük lehetőségeiről kérdeztük.
– Melyik veszélyforrással találkozik legelőször egy fiatal?
– Természetesen a számítógéppel és az internettel, esetleg azokkal a játékokkal, amelyek ezeken keresztül elérhetők. Ugyanakkor az első valódi veszélyforrásként inkább az alkoholt említeném.
Beszélgetés a hazai Ferenc-rend új tartományfőnökével, Dobszay Benedek atyával
A közelmúltban választották meg a hazai ferences rendtartomány új provinciálisát a harminckilenc éves Dobszay Benedek atya személyében, aki hat évig vezeti a legnépesebb magyar szerzetesközösséget. A ferences tartománynak száztizenegy tagja van, illetve három jelöltje. Tizenhárom magyarországi helyszínen találkozhatunk velük, illetve Kárpátalján alapítottak kolostort. Egy-két helyütt olyan intézményt működtetnek, ahol még nem élnek folyamatosan ferencesek, így például Pécsett. Mostanában került szóba egy ottani rendház alapítása, illetve Jászberényben tervezik egy szakiskola átvételét, pillanatnyilag még állandó ferences jelenlét nélkül. Benedek atyával folytatott beszélgetésünkben szóba kerül eddigi életútja, illetve az, milyen elképzelésekkel vette át feladatát.
7. rész
Szentföldi utunkon akadtak olyan pillanatok, amelyek megmutatták nekünk a keleti ember mindennapi életét. Ilyen volt például, amikor Jeruzsálemben a buszból láttuk, ahogy egy ortodox zsidó család reggel gyalogosan igyekezett eljuttatni gyermekeit az iskolába, a Kidron völgyén keresztül. Az esti Jeruzsálem sokat elárult a fiatalok szórakozási szokásairól. A jerikói utca képéről már korábban írtam. Tibériás városában benéztünk például a plázába is, amely szinte tökéletesen hasonlít budapesti testvéreihez. Tibériás egyébként nyáron a mi Siófokunk képét mutatja, s a vízi sportok, a kikapcsolódás és az üdülés helye. Később átéltünk egy igazi izraeli szombatot is, amikor megállt az élet, és szintén érdekes volt, amikor aztán a szombat elmúltával újra beindult a vérkeringés Netanya városában. De jártunk például egy arab bazárban is, Akkóban. Ezek a pillanatképek mindig eszembe juttatták, hogy e tájon én csupán vendég vagyok.
Szent Ritát a lehetetlen kérések segítő szentjeként tartják számon. Reménytelen helyzetekben évszázadok óta hozzá fordulnak közbenjárásért a katolikusok. Szülőfaluja, Roccapore na Rómától északra fekszik, 1381 körül látta meg itt a napvilágot Rita. A korabeli feljegyzések szerint szülei anyagi okokból nagyon fiatalon férjhez adták egy helybeli fiatalemberhez, pedig ő apáca szeretett volna lenni. Elfogadta szülei akaratát, és engedelmes maradt rendkívül erőszakos, durva férje iránt is. Két gyermeket szült, s kedvességével és szeretetével elérte, hogy a férfi halála előtt békés emberré vált, szerette, sőt tisztelte is feleségét. A múltja azonban kísértett: egy ellensége ölte meg. Rita, bár megbocsátott férje gyilkosának, félt, hogy gyermekei a kor szellemének megfelelően vérbosszút állnak majd apjuk haláláért. Erre azonban nem kerülhetett sor, mert egy éven belül fiai is meghaltak.
Jézus a Szentlelket így nevezi: „másik Ügyvéd, másik Védelmező” (Jn 14,16). A magyar fordításban ezt a megnevezést általában Vigasztalónak fordítják, azonban a szó elsődleges jelentése: ügyvéd, védő (görögül paraklétosz, szó szerint „valaki mellé hívott személy”, pártfogó, ügyvéd; vö. a latin advocatus kifejezéssel). Eddig Jézus védelmezte a tanítványait, óvta őket a Gonosztól, tanította, vezette őket. Mostantól Jézus egy másik pártfogót küld melléjük, a Lelket.
Katekézis a liturgiáról
Tudjuk jól, hogy hiteles akkor lehet istentiszteletünk, ha az ott ünnepelt titok utat talál mindennapi életünkbe, és viszont: ha életünk helyet kap a templom terében.
Amikor a zsinat az Eucharisztiáról beszél, háromféleképpen írja körül, amit Jézus az utolsó vacsorán átadott nekünk: az odaadás szentsége (sacramentum pietatis), az egység jele és a szeretet köteléke.
Az odaadás szentsége: hiszen a szentmisében újra és újra megvalósul Jézus radikális és szeretetből való teljes odafordulása az Atya felé, és az emberek iránti szenvedélyes szeretete, amely egészen a halálig, a kereszthalálig vitte őt. Így válik élete újra és újra áldozattá, és bennünket is egyre inkább arra hív, hogy önmagunktól elfordulva a szeretetből fakadó odaadás útját járjuk.