Épüljetek!

Szerző:

Örök igazságaink egyike: a labdarúgáshoz és az építéshez mindenki ért. Az még csak-csak természetes, hogy az életében mérkőzésen sosem járt tévénéző bombabiztosan meg tudja ítélni a tizenegyes jogosságát vagy a lesgyanús helyzetet. De vajon mi alapján alakít ki megfellebbezhetetlen véleményt arról, hogy az épületeink jók-e vagy sem? Ahogy tíz-tizenöt évi komoly felkészülés szükséges ahhoz, hogy a nemzeti címeres mezben pályára léphessen valaki, úgy legalább harminc évet kell megélnie, és megfelelő szakmai tudásra kell szert tennie annak is, aki egy épület megtervezését vállalja. Az 1. Építészeti Nemzeti Szalon Műcsarnokbeli kiállításán több mint száz tervező alkotásait mutatták be a kilenc hatalmas teremben. Jó volt látni, hányféle módon kapcsolódik az építészet a társművészetekhez.

Lourdes-ban elhunyt magyar pap emlékére

Szerző:

Az Olvasó írja

Bátyám, Szűcs Ferenc 1929-ben született Héhalomban. Hatvan évvel ezelőtt, 1954-ben szentelték pappá Vácott. Szolgálatát Gyömrőn kezdte meg, majd Máriabesnyőre került, ahol 1956-ban egy orosz és egy magyar katonai jármű közé sodródva autóbaleset érte. A baleset következményeit húsz éven keresztül viselte türelemmel és alázattal.

Charlie Chaplin vatikáni bélyegen

Szerző:

Charlie Chaplin sétapálcájával, félreismerhetetlen bajuszával és persze történetei egész sorával meghódította a szórakoztatás világát. Filmjeinek nem volt szükségük hangra vagy színekre ahhoz, hogy nyomot hagyjanak a filmművészeten. A Vatikán az idén 125 éve született művész tiszteletére bélyeget adott ki, melyen Chaplin leghíresebb szerepében, Charlot-ként látható.

Tűzfal-csodák

Szerző:

Budapest épül és szépül. Néhány évvel ezelőtt még simán le lehetett volna forgatni benne a világ összes háborús filmjét. S bár most is akad néhány olyan utca, amelyek kiváló díszletei lehetnének egy-egy világégést megjelenítő alkotásnak, a változás szinte mindenütt tetten érhető.

Igazi esélyteremtés

Szerző:

Különleges misszió a szegregációval vádolt nyíregyházi iskolában 

„Te vagy a pap bácsi új csaja?” – kérdezi az egyik kislány. „Nem, én újságíró vagyok!” – válaszolom. „Akkor benne leszünk az újságban?” „Én is benne akarok lenni!” „Meg én is!” És egyszerre mind ott vannak körülöttünk. Legalább annyit kérdeznek, mint én, némelyik már a kezemet fogja, és egyre csak mesélnek. A nyíregyházi Sója Miklós Görögkatolikus Általános Iskolában járunk, ahol a többségében cigányok lakta Huszártelepen élő gyerekek egy részét oktatják. Több mint két éve egy alapítvány pert indított az iskola ellen, mert szerintük ami itt folyik, az szegregáció. A bíróság pedig úgy döntött, szeptemberben nem indulhat első osztály. Ám mivel az ítélet nem jogerős, indul. 

Haszon és felelősség

Szerző:

Keresztény etikai elvek a gazdaságban

Talán nincs még egy olyan terület, ahol a keresztény elvek oly mértékben próbára vannak téve a mindennapok során, mind a gazdaságban. Persze csak akkor, ha egy vállalat irányítója, egy vállalkozás tulajdonosa felvállalja és komolyan veszi azt, hogy életét a krisztusi tanítás vezérli. A következő hetekben az Új Ember hasábjain olyan keresztény vállalkozókat szólaltatunk meg, akik igyekeznek a keresztény etikai elveket összeegyeztetni a sikeres gazdasági tevékenységgel. Sorozatunk első részében Fejes László, az MKB Euroleasing elnök-vezérigazgatója beszél megtéréséről és a keresztény elvek gyakorlati megvalósíthatóságáról.

A brazil foci kezdetei

Szerző:

Egyházi indítással

A cikk címe azt sugallja, hogy a katolikus egyháznak jelentős szerepe volt a brazíliai futball történetében. Valóban, egyes katolikus papok sokat tettek e labdajáték brazíliai elterjedéséért. Bodo Bost luxemburgi teológus, publicista cikkéből tudhatjuk meg, hogy amikor 1890 körül Brazíliában hódítani kezdett a futball, éppen a papok voltak a leglelkesebb népszerűsítői. Egyikük, Manuel González egy petrópolisi katolikus iskola számára adta ki honi nyelven először a futball szabályait, és ő készítette el az első bőr futball-labdát is. Vajon miért? Vélhetően azért is, mert felismerte e csapatjáték nevelő erejét. De nem csupán ezért. 

Örömzene a ma és a holnap sztárjaival

Szerző:

Találkozás Bolyki Györggyel

A Bolyki Brothers énekese, az Erkel Ferenc Kamarazenekar csellistája, aki az elmúlt évek során azt is bebizonyította: kiváló szervező. Bolyki György a tizenötezres közönséget vonzó Kaposfest, a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál igazgatója, aki a kaposvári kötődésű Kokas Katalin hegedűművésszel, a fesztivál alapító és művészeti vezetőjével azt reméli, hogy az augusztus 13. és 19. között zajló fesztivál ezúttal is tűzbe hozza a zenei világot s a közönséget.

– Honnan ered vonzalma a muzsika iránt?

– Édesanyám zongoratanárnő, gyönyörű hangja van, évtizedek óta vezényli saját kórusát. Szerintem tőle örököltem a zene iránti affinitásomat.