Őszinteséget és tisztességet a nemzetközi gazdasági-és pénzügyi viszonyokban

A köztársasági elnök – a szokásoknak megfelelően – év elején fogadta a diplomatákat. Sólyom László köszöntésére Juliusz Janusz nuncius a következő szavakkal válaszolt: Engedjék meg, hogy idézzem a Vatikán azon nyilatkozatát, amely a Dohában november 29. és december 2. között tartott ENSZ-konferenciát megelőzően elhangzott már. A szolidaritás és a fenntartható fejlődés tartós megoldásának finanszírozására vonatkozóan a nyilatkozat többek között hangsúlyozza, hogy „a közgazdasági és pénzügyi folyamatok erkölcsi vetülete nem járulékos, mellőzhető tényező, hanem elsődleges fontosságú összetevő, amit folyamatosan szem előtt kell tartanunk, ha a hosszú távú gazdasági és pénzügyi döntéseket gyümölcsöztetni akarjuk”. A nyilatkozat különösen hangsúlyozza, hogy a „jelenlegi válság alapvetően bizalmi válság”

A mostani gazdasági krízis erkölcsi megítélése nemcsak olyan személyek és intézmények véleményét tükrözi, akiknek és amelyeknek ez a „szakterületük”, hanem hasonló értékelést hallhatunk a gazdasági és a politikai élet szakembereitől is. Az államfők és képviselőik által a közelmúltban kiadott Dohai nyilatkozat a gazdasági fejlődés pénzügyi hátteréről ezt tükrözi. A dokumentum egyértelműen hangsúlyozza az átláthatóság és az őszinteség szükségességét a pénzügyi világban. Idézem: „A nemzetközi pénzügyi gépezet reformja az átláthatóság jelentős fejlesztésével és a fejlődő, valamint a társadalmi változásokon átesett országok részvételével, azok véleményének figyelembevételével mehet csak végbe, s ez legyen irányadó a nemzetközi döntéshozatali és jogalkotási folyamatokban is.”

A dohai nyilatkozat aláírói erkölcsi kötelességüknek tartják, hogy összehangolják erőfeszítéseiket a nyomor, a korrupció és a protekcionizmus elleni harcban. Felhívják a nemzetközi közösség figyelmét arra, hogy „biztosítsuk és erősítsük meg segítségnyújtási erőfeszítéseinket, szem előtt tartva Afrika különleges szükségleteit”. Őszentsége XVI. Benedek pápa is felemelte szavát az emberiség erkölcsi és lelki megújulásáért, különös tekintettel a szegénységre. 2009-es, a béke világnapjára kiadott üzenetének címe is ezt tükrözi: A nyomor legyőzésével építhetjük a békét. Ebben azt írja: „A szegények súlyos helyzete megkívánja, hogy a gazdasági kérdéseket erkölcsileg helyes módon közelítsük meg, s a nemzetközi piac szereplőinek is ezt a szemléletet kellene követniük. Ugyanez vonatkozik a közszereplőkre a politikai kérdéseket illetően. Ugyanakkor a közügyek intézésében a civil társadalom adományait mind helyi, mind pedig nemzetközi szinten fel kell használni.”

Mindezeket figyelembe véve nyugodtan elmondhatjuk, létezik közös akarat, hogy szembenézzünk korunk kihívásaival, s kellő érzékenységet mutassunk a világ szegényebb részei és a modern társadalom hátrányos helyzetű rétegei iránt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..