A díjjal a püspöki konferencia elismerését fejezi ki azért a szolgálatért, amelyet Jaschkó Balázs élete folyamán a Katolikus Egyházért végzett. A kitüntetett Kassán született 1922. február 3-án, családja kilencedik gyermekeként. Jaschkó Balázs az akkor Csehszlovákiához tartozó Kassán járt magyar elemibe és gimnáziumba. 1938-ban Kassát Magyarországhoz csatolták, így a visszakerült premontreieknél tett reálgimnáziumi érettségit 1940-ben. Jezsuitának először 1937-ben jelentkezett Rózsahegyen, a szlovák provinciában, ahol azt a tanácsot kapta, hogy előbb fejezze be a középiskolát. 1940. szeptember 2-án a budapesti Manrézában öt társával együtt megkezdte a noviciátust. 1944–1945-ben, filozófiai tanulmányainak második évében jött a német átvonulás, majd az oroszok bevonulása, és Kassa újra csehszlovák fennhatóság alá került.
Teológiai tanulmányait Szegeden kezdte, de nem tudta ott befejezni, mert Róma tanácsára több társával együtt külföldre szökött. 1949 tavaszán Ausztriában, Innsbruckban, a jezsuiták zenzenhofi házában fejezte be az iskolai évet. 1949 és 1951 között a teológia második és harmadik évét az északolasz Chieriben végezte, itt szentelte pappá 1951. július 15-én a torinói bíboros, majd 1952-ben megszerezte a teológiai licenciátust. Ezt követően került sor a harmadik probációra az angliai St. Beunosban.
Ennek befejeztével, 1953-ban a kanadai Hamiltonba került. 1970-től a provinciális a torontói Szent Erzsébet-egyházközségbe rendelte először káplánnak, majd 1977-től 2000-ig plébánosnak. 1980-ban a magyar iskola tanítói színtársulatának szereplője lett. 1984-ben kezdeményezte, 1985-ben pedig véghezvitte az egyházközség áttelepítését és egy új templom építését Willowdale-ben. 1989-ben részt vett a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (METEM) megalapításában, és vállalta az elnöki feladatokat. 1995-től a hamiltoni St. Elizabeth Home Society igazgatóságának tagja, majd elnöke lett.
1986-ban Jeruzsálemben három hónapos biblikus kurzuson vett részt, majd elment Kalkuttába Teréz anyához a haldoklók házába, ahol önkéntes segítő is volt. Később a távol-keleti magyar misszionáriusokhoz utazott, köztük bátyjához, Jaschkó Istvánhoz, aki Tajvan szigetén két intézményt is alapított az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek számára. 2000-ben, bátyja 90. születésnapján is ellátogatott Tajvanra. A Fülöp-szigeteken is meglátogatta a magyar jezsuita atyákat.
2000-ben az új fiatal plébános mellett folytatta kápláni szolgálatát Torontóban. 2003-ban provinciálisa a kanadai magyar jezsuiták elöljárójává nevezte ki. Mivel Torontóban egy orvosilag megmagyarázhatatlan gyógyulás történt Kaszap István közbenjárására, a római jezsuita posztulátor, Paolo Molinari őt nevezte ki a rendkívüli gyógyulás kivizsgálásának viceposztulátorává. Ezt a feladatot hűségesen végezte négy éven át. 2015-ben megromlott az egészsége, azóta a pickeringi jezsuitáknál ápolják.
Forrás és fotó: Magyar Katolikus Püspöki Konferencia honlapja
