Nyílt nap a vak gyermekek otthonában

A látás- és mozgássérült gyermekek ellátására 1982-ben alakult intézmény óvodájában, iskolájában és otthonában jelenleg ötvenhét olyan halmozottan sérült, súlyos szociális problémákkal küszködő gyermeket ápolnak és tanítanak, akik mögött sokszor nincs megfelelő családi háttér. Közülük huszonhétnek a mozgása kerekes székhez kötött. Több túlkoros gyermek számára – akiket más intézmények nem tudnak befogadni – az otthonban próbálnak továbbképzési lehetőséget biztosítani.

A Látássérültek Országos Szakértői Bizottságának javaslata vagy a szülők választása alapján bekerült gyermekek normál, értelmileg akadályozott mozgássérült vagy tanulásban akadályozott látás és mozgássérült tagozaton kapnak ellátást az intézményben. Mint ahogy Fehér Anna szerzetes nővér, a gyermekotthon vezetője elmondta, az egyre súlyosabban, halmozottan sérült gyermekekkel csak egyéni vagy kétszemélyes, úgynevezett kiscsoportokban tudnak foglalkozni, fejlesztésük más módon nem lehetséges. A közoktatási törvény szerinti minimális osztálylétszámot ily módon nem érhetik el. Ugyanakkor az osztályokhoz pedagógusokat kell alkalmazniuk. Mellettük gyógypedagógusok, szaktanárok, konduktorok, gyógytornász, szomatopedagógus, úszásoktató, védőnő, gyógypedagógiai asszisztensek, gyermekgondozók, ápolók is dolgoznak. A gondozottak állapotáról rendszeresen konzultál a gyermekgyógyász, az ortopéd orvos, a szemorvos, a neurológus a fül-orr-gégész szakorvos.

– Egyre nagyobb szükségünk van a különböző szakemberek segítségére – mondja Anna nővér, aki maga is gyengénlátó -, mert a gyermekek állapota súlyosbodik. Mindezt az áldozatos gondoskodást stagnáló állami finanszírozás mellett kell biztosítaniuk a rászorulók részére. Az állami támogatás havonkénti összege még a bér- és járulékköltségeket sem fedezi.

Vannak azonban áldozatos segítőik, Isten gondoskodó szeretetét napról napra megtapasztalják. A gondviselés erejét bizonyítja, hogy „néha szinte az utolsó utáni pillanatban", de megérkezik a plébániák, a vállalatok, intézmények vagy magánszemélyek adománya. Az anyagi támogatás mellett lényeges a gyermekek és szüleik lelki segítése is. Igen komoly lelki krízist élnek meg a sérült gyermekeket fogadó családok, akiknek istápolásában az egyháznak jelentős szerepe lenne. Fontos, hogy a szülők s a gyerekek is el tudják fogadni állapotukat. A kamaszkori mélypontokon nagyon nehéz túllendülniük. Legfájóbb elfogadni a „nem kivánatosságot” , hogy „senki nem törődik velem, senki nem érdeklődik utánam”!

Az idő múltával csökken a hazavitelek száma is, ezért szívesen látnának olyan családokat, akik hétvégére befogadnának egy-egy gyermeket. Ők is igénylik a személyes odafigyelést, amelyet szeretettel, bizalommal hálálnak meg. Anna nővér és munkatársai szeretnék elérni, hogy gondozottjaik állapotuktól függően el tudják látni magukat, s életük nehézségeit Isten segítségével, derűs lélekkel fogadják el. A kora délelőtti bemutató órák után az intézmény névadójának életéről szóló ünnepi műsorral kedveskedtek a gyerekek a vendégeknek. A nagy sikerű előadás után Vén Emőke szemész főorvos emlékezett meg Boldog Lászlóról, majd Veres András szombathelyi megyés püspök mondott hálaadó szentmisét az otthon kápolnájában.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.