Negyvenéves a Humanae vitae

Az etikai kérdésekkel foglalkozó szekcióülés vezetésére Erdő Péter bíboros prímást, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnökét kérték fel. A résztvevőket először Ioan Robu bukaresti érsek és Lozano Francisco-Javier érsek, romániai apostoli nuncius köszöntötte. Majd román ortodox egyházi vezetők, állami vezetők, egy olasz parlamenti képviselő, valamint az UNESCO képviselője üdvözölte a konferencia vendégeit, akik között teológusok, orvosok és más szakemberek voltak.

A bukaresti Szent Teréz Római Katolikus Teológiai Intézetben rendezett konferencia megnyitó előadásában Erdő Péter bíboros prímás arra mutatott rá, hogy az enciklika máig ható veszélyektől óvott. VI. Pál pápa ugyanis a születésszabályozás erkölcsileg megengedett módszereivel kapcsolatban annak káros társadalmi következményeire figyelmeztetett: nehogy az élet kultúrája helyett a halál kultúrája uralkodjék el. Az sem kerülte el figyelmét, hogy a mesterséges fogamzásgátlás veszélyes hatalom lehet az erkölcs törvényeit semmibe vevő kormányok kezében, ha azok az élelmezési javak igazságos és hatékony elosztása helyett a népesség csökkentésében vélik meglelni az éhezés elleni küzdelem kulcsát. Mindenekelőtt azonban a házasság, a családi élet szentségének és egészséges erkölcsiségének megőrzése vezette, amikor az élet továbbadásának, a felelős anyaság és apaság értékét hirdette. Ezek megrendülése nemcsak szegényebbé teszi az emberi életet, hanem alapjaiban rázza meg. Előadása végén a bíboros prímás az enciklika ma is érvényes tanítása alapján az élet kultúrájának és méltóságának szolgálatát hangsúlyozta.

Az etikai szekcióülésen ezután az enciklika normatív jellegéről tartott előadást Francesco Coccopalmerio címzetes érsek, a Törvényszövegek Értelmezése Pápai Tanácsának elnöke. Elio Sgreccia érsek, a Pápai Életvédő Akadémia elnöke a Humanae vitae enciklikának a házasélet etikájára vonatkozó részeit tárgyalta, Gianfranco Girotti püspök, az Apostoli Penitenciária vezetője pedig az enciklika keresztény öntudatra gyakorolt hatását elemezte. Agostino Montan, a Lateráni Egyetem professzora a dokumentum egyházi tanítóhivatali fontosságáról és kánonjogi szempontjairól beszélt. Május 27-én délután dogmatikai kérdésekről szóló előadásokkal, 28-án pedig orvostudományi és lelkipásztori szempontok megtárgyalásával folytatódott a konferencia.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.