A vallási fundamentalizmus nemcsak az embert veti meg, de Istent is, amikor valamely ideológia puszta ürügyének tekinti. Ferenc pápa konkrét kezdeményezésekre buzdította a nemzetközi közösséget az iraki és szíriai üldözött keresztények, illetve más kisebbségek védelme érdekében.
Határozottan felszólította a feleket, hogy Ukrajnában tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot, és lépjenek az őszinte párbeszéd, a kiengesztelődés útjára. Az izraeli–palesztin konfliktusban a tárgyalások újrafelvételét sürgette a mielőbbi megoldás érdekében. Aggodalommal nyilatkozott a líbiai helyzetről, valamint a Közép-afrikai Köztársaságról, Kongóról és Dél-Szudánról. Ostorozta a tömeges megerőszakolásokat, a nők súlyos megalázását.
A pápa üdvözölte az Egyesült Államok szándékát a guantánamói fogolytábor végleges felszámolására. Az Európába érkező menekültek helyzetének humánus megoldását sürgette, és a gazdasági fejlődés támogatását szorgalmazta azokban az országokban, amelyeket tömegesen hagynak el az ott élő emberek. (KAP)
A Vatikán nem kapott veszélyjelzést
„Az egyes hírközlési szervek által közzétett hírekkel ellentétben nem igaz, hogy a Szentszék különleges kockázatra utaló jelzéseket kapott volna más országok biztonsági szolgálataitól” – jelentette ki Federico Lombardi vatikáni szóvivő (képünkön) január 13- án. Tehát nincs ok arra, hogy megalapozatlan aggodalmat keltsenek. (VR)
A pápa kapitalizmus-kritikájáról
A szegénység világméretű terjedését elősegítő gazdasági rendszer veszélyeire figyelmeztető megnyilvánulásai nem valamiféle baloldali ideológián alapulnak, hanem az evangéliumon – így fogalmazott Ferenc pápa abban az interjújában, amelyre a La Stampa január 11-i száma hivatkozott. A beszélgetés Andrea Tornielli és Giacomo Galeazzi Ferenc pápa: Ez a gazdaság öl című, január 13-án megjelent kötetében olvasható. „Ma a piacok többet érnek, mint az ember. Ez egy beteg gazdaság” – nyilatkozta a pápa. (KNA)
Menekült gyermekek ezrei tűntek el
Olaszországban tavaly több ezer fiatalkorú menekültnek veszett nyoma. A belügyminisztérium szerint a 2014-ben regisztrált tizennégyezer fiatalkorú menekült közül háromezer-hétszázan tűntek el. Intézkedéseket vezetnek be a további eltűnések megakadályozására – jelentették be a hatóságok. (KNA)
Tomaš Halík nem „Charlie”
A prágai katolikus szociológiaprofesszor, pap mélyen elítélte a közelmúltban Párizsban történt véres merényletet, ugyanakkor kijelentette: sohasem csatlakozna a „Charlie vagyok” felirattal demonstrálók táborához.
Nem ért egyet François Hollande francia köztársasági elnökkel, aki „hőseinknek” nevezte a meggyilkolt újságírókat. Halík a Lidové Noviny prágai lap január 13-i számában azt írta: az erőszak áldozatává vált tizenkét újságírót aligha lehet kultúránk hőseiként és jelképeiként ünnepelni.
Halík professzort a párizsi Charlie Hebdo szatirikus hetilap karikatúrái az antiszemita náci karikatúrákra emlékeztették. Ezek a rajzok nem csupán az iszlám és a kereszténység számára megalázóak, de kultúránk alapértékeit is sértik. Ezek pedig semmivel sem kisebb értékek, mint a sajtószabadság.
A professzor kultúránk másik arcát érzi magához közelállónak, azt, amely szeretetre méltó humorral kezeli a jelenségeket, nem gyűlölködik, és nem alázza meg a másik embert, olajat öntve a tűzre. Kultúránkat és szabadságunkat a dekadencia és a cinizmus szélsőségességétől is meg kell védeni. Mert a szabadsághoz a felelősség is hozzátartozik.
Lehet a humor tárgya a vallás bizonyos emberi arca, és a humor legitim fegyver lehet a vallás embertelen formái ellen. De embertelen humor az, amely számára semmi sem szent. Halík kommentárjában azt írja: azért emeli fel bíráló szavát, mert szereti a kultúránkat, és felelősséget érez iránta.
(rosdy)
Holokauszt-túlélők a pápánál
A Nemzetközi Auschwitz Bizottság hattagú küldöttsége, német, lengyel, francia és cseh nemzetiségű auschwitzi túlélők vettek részt a közelmúltban Ferenc pápa szerdai általános fogadásán. Az esemény végén a szentatya beszélgetésre invitálta látogatóit, köztük a Hamburgban élő, kilencvenesztendős Esther Bejaranót. Köszönetet mondott azért a felvilágosító munkáért, amelyet a bizottság az iskoláskorú gyerekek körében végez, a küldöttség tagjai pedig megajándékozták az „emlékezés szobrával”. Ezzel az elismeréssel a bizottság azokat tünteti ki, akik síkra szállnak az emberi jogokért, valamint az antiszemitizmus és az idegengyűlölet ellen.
A találkozásra az auschwitzi haláltábor 1945. január 27-i felszabadulásának 70. évfordulója adott alkalmat. Az ENSZ-közgyűlés 2005 novemberében nyilvánította január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává.
A német nemzetiszocialista diktatúra – a szibériai szovjet Gulag-táborokhoz hasonlóan – 1933-tól munkatáborokba gyűjtötte az ellenzéki és általa üldözendőnek tartott állampolgárokat. Az egyre sokasodó táborok 1940–42-ben egyre inkább kifejezetten megsemmisítő táborokká váltak, ahol milliószámra lelték halálukat a diktatúra törvényei szerint zsidónak számító emberek.
A Krakkó közelében 1940-ben felállított auschwitzi láger a leghírhedtebb haláltáborok egyike lett. Ide szállították magyar honfitársainkat is. Itt halt meg az éhségbarakkban Maximilian Kolbe minorita, és Edith Stein német kármelita nővér is egyike azoknak, akik gázkamrában végezték életüket.
(rosdy)
Vatikáni államközi szerződés Szerbiával
A katolikus egyház a jövőben saját iskolákat és egyetemeket alapíthat és tarthat fenn Szerbiában. Az erre vonatkozó egyezmény január 12-én lépett életbe. Szerbia 7,2 millió lakosának öt százaléka katolikus. (KAP)
