N, azaz Nem

James Foley amerikai újságíró brutális kivégzésének híre és látványa bejárta a világsajtót. Egy „ügy” a sok közül. S a laikus, valljuk be őszintén, már rég elvesztette a fonalat. Nyár elején, valamikor a maláj gép lelövése, a gázai véres konfliktus előtt megalakult az Iszlám Állam. A nyaralás alatt megvontuk a vállunkat, kérdezvén: és akkor, mi van? Hol érint ez minket? Sokan bíznak abban: sehol. Ám ez nem igaz. S nem pusztán azért nem, mert keresztényeket (is) üldöznek, hanem, mert a Gépezet félelmetes, semmi nincs igazán néven nevezve benne, s iszonyata úgy lebeg fölöttünk, mint ama arab feliratos videóban a kés.

Az Iszlám Állam, más néven Iraki és Levantei Iszlám Állam vagy Iraki és Szíriai Iszlám Állam (angol rövidítéssel ISIS) egy dzsihádista csoport. Eredeti célja egy kalifátus létrehozása volt Irak szunnita többségű területein. A szíriai polgárháborúba való belépése után hatalmát kiterjesztette Szíria szunnita többségű területeire is. Ez év június 29-én kikiáltották a kalifátust, Abu Bakr al-Bagdadi lett a kalifa, a csoport pedig felvette az Iszlám Állam nevet.


Mondhatjuk: nagyon gonosz, nagyon csuklyás terroristák szervezete, amely halált kiált a keresztény (nyugati) világra. Arra a feddhetetlen keresztény (nyugati) világra, amely emberbaráti jóságból segít félreállítani diktátorokat, stabilizálni, majd destabilizálni arab országokat, „keresztes hadjáratot” indít olyan földre, amelynek mélye némi olajat is rejt. Iróniám nem jelenti azt, hogy az ISIS nevű szörnyet felmentem, netán egyetértek bestiális gaztetteivel. Semmiképp. Iróniám csupán annyit jelez: túl egyszerű egy olyan képlet, amely szerint a mostani helyzet a nyugati jók és a keleti rosszak harca, miközben a vezetők mindkét oldalról vétkesek. Ráadásul az sem világos, hogy az ISIS mögött állnak- e valakik Nyugatról, s ha igen, kik és miért. A gondolatmenetet folytatni sem merem.

Az ISIS egyébként nemcsak a keresztényeket fenyegeti, hanem mindenkit, aki az útjában áll. Tagjai az iszlám takfiri irányzatát követik, amely önkényesen nevez más muszlimokat nem muszlimoknak. A szervezet muszlim műemlékek, sírok lerombolásával is fenyeget, mecseteket dönt le, sőt, még a Kába-követ is elpusztítaná. A káoszból él, abból a káoszból, amelyet részben maga teremtett meg, felforgatva az egész térséget.

Minden kioltott élet veszteség és botrány. Nincs különbség keresztény és muzulmán vér között. De tudjunk róla, ha az arab N betűvel (lásd képünk) találkozunk (az interneten lépten-nyomon ráakadunk), az a naszrani, vagyis a keresztény szó első betűje. Ez a betű nyár közepe óta az iraki keresztényekkel való szolidaritás jelképe. Sokan még a Facebook-profilképüket is kicserélték erre a betűre. Használjuk bátran, vállaljuk fel hitünket, keresztény testvéreinkkel való szolidaritásunkat, de közben legyen ez az N egy nagy Nem is mindenféle erőszakra, bárkit sújtson is, bármilyen önkényesen értelmezett vallás, ideológia vagy hataloméhség nevében.