A legzöldebb energia

A keresztény felekezetek együttműködésére kitűnő példa a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa gondozásában minden év októberének első hetében megtartott „Teremtés Hete” programsorozat. A korábbi évekhez hasonlóan a rendezvényhez idén is kapcsolódik egy tanulmánykötet, amelyet az ökumenikus teremtésvédelmi munkacsoport tagjai készítettek el. Az evangélikus, metodista, katolikus és református felekezetű tagokból álló munkacsoport ebben az évben az energia és az éghajlatváltozás kérdésköreit választották a tanulmánykötet és a hét alaptémájául. A kérdéskör időszerű, ideális a közös gondolkodásra, és alkalmas arra, hogy általa felhívják a figyelmet az egyező érdekű akciók fontosságára és egy „új életstílus” kialakításának szükségességére a keresztény felekezetek, közösségek együttműködésében.

A csökkenő nyersanyagkészletek problémakörének egyik legfontosabb kérdése a megújuló energiák használata. A megújuló energiák fenntartható módon történő hasznosítása jelentős környezetvédelmi, klímavédelmi, energiaellátás-biztonsági, importcsökkentési, gazdaság- és vidékfejlesztési, valamint helyi munkahelyteremtési célokat szolgál. Lesznek olyan európai uniós tagállamok 2020-ban, amelyek a teljes felhasznált energia egyharmadát (például Ausztria, Finnország), illetve felét (Svédország) megújuló energiából állítják majd elő, és elképzelhető, hogy ez az arány erre az időre Magyarországon is eléri majd 14-15 százalékot.


Azt szoktuk mondani, hogy a legzöldebb energia az, amit nem termelünk meg. Persze ez nemcsak a legzöldebb, hanem a leggazdaságosabb is.

Az Európai Bizottság adatai szerint az Európai Unió tagállamai évi 573 milliárd eurót költenek energiahordozók importálására. Ez azt jelenti, hogy energiaigényük valamivel több mint felét behozatal révén tudják biztosítani. Mindeközben ugyanezekben az országokban éves szinten nagyjából 500 milliárd eurót pazarolnak el az energiaveszteség miatt – derült ki egy friss nemzetközi elemzésből. A veszteség körülbelül 40 százalékáért az épületállomány felel, mert az ingatlanok energiahatékonysági szempontból korszerűtlenek, nem, vagy nem kellően szigeteltek. Ezzel kapcsolatban szoktak a hozzáértők úgy fogalmazni, hogy az emberek is bélelt kabátot vesznek fel a hideg ellen. Télen az épületeknek is többletszigetelésre van szükségük, nyáron pedig megfelelő árnyékolásra, hogy ne kelljen légkondicionálókat használnunk.

Magyarország az energiaellátás terén – az Európai Unió más tagállamaihoz hasonlóan – más országoktól függ. Az európai statisztikák friss elemzéseiből kiderül, hogy 2012-ben az Európai Unióban átlagosan valamivel több mint 53 százalék volt az energiaimport aránya, itthon nagyjából 52 százalék. Szilárd energiahordozókból az Unió behozatala 42 százalék, hazánké – kerekítve – 37 százalék volt. Kőolajból a közösség 87 százalékot, földgázból pedig 66 százalékot importált, Magyarország 81 százalékot és 73 százalékot hozott be. Mindez azt jelenti, hogy bőven van teendőnk.

A megújuló energiák használata és az energiatakarékosság nemcsak energiafüggőségünk csökkenését, hanem az éghajlatváltozás intenzitásának mérséklődését is segíti, valamint hozzájárul a már jelentkező megváltozott éghajlati eseményekhez, időjárási szélsőségekhez való alkalmazkodáshoz is. E közös érdekű célok eléréséhez nyújt tanácsot a Teremtés Hete alkalmára készült „Őrizd meg a rád bízott kincset” (1Tim 6,20) – energia és éghajlatváltozás című kiadvány és segédanyag is.