Mindszenty bíboros szellemi öröksége

Fotó: Merényi Zita/ Lambert Attila

 

A meghívott vendégek és az előadók között volt Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke; Székely János szombathelyi megyéspüspök; Habsburg-Lotharingiai Mihály, a Mindszenty Alapítvány elnöke; Balogh Margit történész, Mindszenty-kutató; Barna Gábor néprajzkutató; Déri Péter, a hercegprímás szülőfalujának, Csehimindszentnek a plébánosa; Soós Viktor Attila történész; Szabó Tamás, a Mária Rádió elnöke; Török Csaba teológus és a házigazda, Sajgó Szabolcs SJ.
A nap során koszorúzással egybekötött megemlékezést tartott a Magyarországi Mindszenty Alapítvány és a józsefvárosi önkormányzat a bíborosról elnevezett téren, a boldog emlékű főpásztort ábrázoló szobornál. A főváros VIII. kerületében 2015 óta viseli Mindszenty József nevét a József utca és a Tolnai Lajos utca találkozásánál lévő tér. A bíboros 1949. szeptember 27. és 1954. május 13. között itt, a volt Conti utcai börtönben raboskodott a leghosszabb ideig.
Az ünnepségen Sára Botond polgármester és Habsburg-Lotharingiai Mihály mondott beszédet, záróeseményeként pedig Erdő Péter bíboros, prímás mutatott be hálaadó szentmisét a Szent István-bazilikában. A szertartáson a zenei szolgálatot a Bubnó Tamás vezette Szent Efrém Férfikar látta el, amely a szentmise után koncertet is adott.
A Párbeszéd Házának korlátozott befogadóképessége miatt az eseményre regisztrálni kellett, de a jelentkezést a szervezők már igen rövid idő után lezárták, mert minden hely betelt. Így tehát igen zsúfolt teremben nyitotta meg az egész napos programsorozatot Veres András püspök, aki köszöntőjében hangsúlyozta: Mindszenty József bíborost életében sem tudták elhallgattatni, és holtában is beszél. Hozzátette, a barna és a vörös diktatúra börtöneit is megjárt főpap fehér vértanúként halt meg, hiszen bár a kommunista hatalom börtönbe vetette és megkínozta, vigyázott arra, hogy a bíborosból ne lehessen az Egyház véres vértanúja. Veres András püspök arról is szólt, hogy Mindszenty bíboros szavai már életében sokaknak adtak erőt, s így van ez ma is. A világban szétszóródott magyarok, de minden keresztény ember számára is a vallásszabadság emblematikus alakja lett. Élete, példája, kitartása ma is sokaknak ad hitet, erőt és reményt szerte a nagyvilágban. A püspöki kar elnöke beszélt arról is, hogy a Mindszenty Alapítvánnyal pertársaságot alkotva segítik a bíboros oltárra emelésének ügyét. Veres András a köszöntője végén emlékeztetett rá, hogy a mártír sorsú főpásztor sírja egykor Maria­zell­ben, majd az újratemetést követően Esztergomban is zarándokhellyé vált. Szent II. János Pál pápa mindkét emlékhelyet felkereste. A fiatalok a főpap helytállásának példáján keresztül ismerhetik meg a diktatúra embertelenségét – hangsúlyozta Veres András.
Az egész napos programsorozatot Kovács Gergely, a Mindszenty Alapítvány képviselője, Mindszenty bíboros boldoggá­avatási ügyének vice­­posztu­lát­o­ra vezette. Habs­burg-Lotha­ringiai Mihállyal, a Magyarországi Mind­szenty Alapítvány kuratóriumi elnökével együtt beszámoltak arról, hol tart a bíboros kanonizációja.
A főherceg ismertette a boldoggá és a szentté avatás közötti különbséget, az eljárás menetét. Kovács Gergely szólt arról is, hogy Mindszenty bíboros élete nagyon nagy nyilvánosság előtt ismert, tisztelik őt szerte a világban. Boldog­gá­avatási eljárását rengetegen kísérik figyelemmel és várják.
Barna Gábor néprajzkutató, a Szegedi Tudományegyetem tanára a szentek tiszteletének néhány általános művelődés- és társadalomtörténeti vonatkozásáról tartott előadást. Beszélt a szentek kultuszának korszakairól, a búcsújáró helyek és a szentekhez fűződő legendák kialakulásáról.
Déri Péter, Csehimindszent plébánosa arról számolt be, hogyan újították fel Mindszenty bíboros egykori szülőházát, s miként rendeznek benne kiállítást.
Balogh Margit, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, Mindszenty bíboros monográfiáinak írója a főpásztor rendszerváltozás előt­ti és utáni megítéléséről beszélt.
Soós Viktor Attila történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagja a bíboros egyedülálló életút-kiállításáról beszélt.
Előadásában Székely János szombathelyi megyéspüspök Szent II. János Pál pápának az egyházmegyében tett látogatásakor elhangzott szavait idézte: „Ez a szentek földje, a föld, amely szenteket terem”. A püspök a Mindszenty bíboros életét, gondolkodását meghatározó személyekről beszélt. Elsősorban természetesen az édesanyáról, Kovács Borbáláról, akiről könyvet is írt Mindszenty József. A családban adventkor és nagyböjtben hetente két napot böjtöltek, az édesapa pedig egyenes, bátor jellemével adott példát a fiának. Székely János azt is megemlítette, hogy a bíborossá kreált érsek miséjén az esztergomi bazilikába bevonuló papság előtt Kovács Borbála haladt. Mindszenty bíboros papi, püspöki példát gróf Mikes János szombathelyi püspöktől kapott, aki templomokat építtetett, nagyfokú érzékenységet mutatott a szegények iránt, és mindig a gyengék oldalán állt, akárcsak később Mindszenty bíboros.
Székely János püspök beszélt Mindszenty háború idején tanúsított magatartásáról is. Elmondta: feljegyezték, hogy a zsidók elleni hangulatkeltés dacára ő gyakran karon fogva sétált a rabbival az utcán. Felemelte a szavát a szovjet katonák nőkkel szembeni erőszakoskodása ellen, s amikor sokan a német ősök felkutatására törekedtek, hogy azzal szerezzenek maguknak vélt előnyöket, ő Pehm Józsefről Mindszenty Józsefre magyarosította a nevét 1942-ben.
Az emléknap a Párbeszéd Házában könyvbemutatókkal folytatódott; tanúságtételeket, imameghallgatásokat idéztek fel a kötetekből. Végül a résztvevők átvonultak a Szent István-bazilikába, ahol Erdő Péter bíboros, prímás mutatott be szentmisét.
Erdő Péter a szentbeszédében hangsúlyozta: „Különös szeretettel emlékezünk Mindszenty József bíborosra, akit hetven évvel ezelőtt tartóztattak le hitéért és bátor helytállásáért. Meggyőződéséért vállalt szenvedésével Krisztus és az apostolok méltó követőjének bizonyult. Az utóbbi években a Mindszenty-zarándoklatokra hívó plakátokon gyakran a bíboros mosolygó képét láthatjuk. Mosolya jelképes erejű. Sokak számára azt jelenti: túl minden megpróbáltatáson ő már az isteni boldogság világából tekint ránk. A bíboros tanításában szorosan összekapcsolta Szűz Mária, minden magyarok édesanyja tiszteletét a családok és a társadalom megújulásával, az élet elfogadásával, a magyar kultúra és a keresztény életeszmény tovább­adásával. Vallotta, hogy a családnak szerves részei a fiatal szülők és a gyerekek, de a betegek és az öregek is. Tanuljuk meg Mindszenty bíborostól szeretni és becsülni a családot mint az élet, a hit és a legszebb értelemben vett hazafiság forrását!” – fogalmazott a főpásztor.
A szentmise végén Erdő Péter Mindszenty bíborosra emlékezve napjaink üldözött keresztényeire hívta fel a figyelmet.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..