Milleniumi gondolatok

A gyulafehérvári főegyházmegyét 1009-ben alapította Szent István király, akkoriban erdélyi egyházmegye volt a neve, főegyházmegyei rangra II. János Pál pápa emelte nem sokkal a romániai rendszerváltás után. A millennium évében számos zarándoklatot szerveznek majd az érseki székhelyre Erdély egész területéről, nem csoda, hogy ez Jakubinyi György érsek húsvéti körlevelének is központi témája. A dokumentumban többek között a tavalyi statisztikákat is közzéteszi az egyházmegye, eszerint Erdély központi részében (tehát a Partiumot és a Bánságot leszámítva) 354 993 katolikus hívő él, közel hatezerrel kevesebb, mint két évvel ezelőtt. „Feltámadásra” csak a székelyudvarhelyi és a felcsíki főesperesi kerületekben van esély, ahol a keresztelések száma valamelyest meghaladta a temetésekét, a főegyházmegye többi kerületében fordított az arány.

Hogy a templomon kívül is van élet, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a közvéleményt a közelgő választásokra való készülődés foglalkoztatja leginkább. „Feltámadást” ugyan kevesen várnak az új vezetőktől, az embereket mégis az életkörülmények javulásába vetett bizalom viszi az urnákhoz. Első ízben fordul elő, hogy két magyar párt mérheti össze erejét: az RMDSZ március végén tartja az előválasztásokat, keresve az esélyes jelölteket, míg a polgári oldal vezetői többnyire a nagy rivális lépéseinek függvényében döntenek a továbbiakról. Parlamenti irodákat egyre-másra nyitnak az Európai Parlamentbe bejutott képviselők, Sógor Csaba éppúgy, mint Tőkés László – ezek is besegítenek majd a kampányokban.

Erdélyben egyébként elevenen él számos húsvéti hagyomány, a határkerülés éppúgy, mint a locsolkodás. Faluhelyen a fiatalok feldíszített lovakkal járják be ilyenkor a település határát, és sok termékenységgel kapcsolatos hiedelem is él. Gyergyóalfaluban a szent sírt a helyi önkéntes tűzoltóegylet tagjai őrzik, katonás díszben felsorakozva a templomban. A katolikus hagyományairól híres vidékeken – Csíkban, a Kászonokban, Gyergyóban – a feltámadási körmeneten való részvétel kihagyhatatlan eleme a húsvéti ünnepnek. És akkor nem beszéltünk arról, hogy nagyon sok újítás is kifejezi a húsvéti feltámadás örömét, amelyek egyik-másik plébánia vagy kisközösség odafigyeléséből fakadnak. Kolozsváron például ingyenes katolikus óvodát tervez indítani a Szent Mihály-plébánia főesperese, és bár az első kiscsoport csak ősszel tölti majd be a készülő termeket, az úttörő kezdeményezés bízvást értékelhető az egyházközség feltámadásának jelképeként. Annak a feltámadásnak, amelyet Szent István óta töretlen hittel ünnepel az erdélyi magyarság.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..