Várszegi Asztrik, a Magyar Bencés Kongregáció prézes apátja elfogadta lemondását, és a Magyar Bencés Kongregáció nevében megköszönte Richárd perjel atyának mindazt a szolgálatot, melyet hitből fakadó fáradhatatlan munkálkodással és hozzáértéssel Tihany felvirágoztatása érdekében tett. A prézes apát február 17-ére hívta össze a Tihanyi Bencés Apátság konventkáptalanját, amely Mihályi Jeromos atyát választotta a közösség új konventuális perjelévé (latinul prior). Várszegi Asztrik a megválasztott perjelt megerősítette hivatalában, Isten áldását kérte rá és az egész tihanyi közösségre. A monostor közösségét tíz fő alkotja: kilenc örökfogadalmas és egy novícius. A legfiatalabb testvér huszonnyolc, a legidősebb nyolcvanhat esztendős.
Az új elöljáró első ünnepélyes szentmiséjét – rendtársaival együtt – március 29-én, nagycsütörtökön 19.30 órai kezdettel mutatja be a tihanyi apátsági templomban. Nagycsütörtök estéje az utolsó vacsora emlékezete és az apostolok közösségének ünnepe, amelyben az új prior – a szolgálat és az alázat jeleként – a hagyományokhoz hűen megmossa szerzetestestvérei és a tihanyi hívők képviselőinek lábát. A tihanyi bencés közösség továbbra is kéri és hálásan köszöni a hívek imádságát és támogatását.
Mihályi Norbert Jeromos 1986. november 29-én született Bakonyszentlászlón. A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban érettségizett 2005-ben. 2006-ban – egy másik győri bencés diáktársával együtt – belépett a tihanyi bencés közösségbe.
Teológiai tanulmányait a noviciátusban Pannonhalmán, majd Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végezte. Szerzetesi örökfogadalmat 2011. augusztus 13-án tett. Áldozópappá 2013. június 28-án, Szent Péter és Pál apostolok ünnepének vigíliáján szentelte Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát Tihanyban.
2012-től a Tihanyi Bencés Iskola lelkészeként, 2013-tól Balatonszőlős lelkipásztoraként, majd 2015-től a Tihanyi Bencés Apátság elöljárójának gazdasági helyetteseként szolgálta a közösség és a helyiek életét. Az utóbbi években a monostor és a lelkipásztori ellátása alá tartozó települések templomainak megújítását vezette. Balatonszőlősön egy erősen zsugorodó katolikus közösségből fiatalos, családias, hitében növekedni vágyó egyházközséget formált.
* * *
Korzenszky Miklós Richárd, a tihanyi apátság leköszönő elöljárója 1941-ben született Csornán. Szülei – Korzenszky László főállatorvos és Vass Erzsébet – Kapuváron köztiszteletben álló, hithű katolikusok voltak, akik négy gyermeküket példás szeretettel nevelték a hitre, a vallásosságra, a magyarságért való tenni akarásra és a polgári értékrendre.
Korzenszky Richárd kapuvári iskolázása után Pannonhalmán folytatta tanulmányait. 1955 és 1959 között, a magyar Egyház történetének talán legnehezebb szakaszában tanult Magyarország legrégibb iskolájában, amikor az ateizmust hivatalos ideológiaként hirdető rendszer a legdurvább, erőszakos eszközökkel is gátolni akarta a még megmaradt egyházi intézmények működését. E korban az egyházi iskolába való jelentkezés is hitvallásnak számított, és többféle hátrányos megkülönböztetésre számíthatott, aki ezt megtette. Richárd atya 1959-ben kérte felvételét a pannonhalmi Szent Benedek-rendbe. 1964-ben szentelték áldozópappá. Magyar—orosz szakos tanári diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte meg.
1968-tól a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban, majd 1973-tól a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban, mellette a pannonhalmi Szent Gellért Hittudományi Főiskolán tanított. 1973-tól 1979-ig Szennay András főapát titkára, 1979 és 1989 között a Pannonhalmi Bencés Gimnázium igazgatója volt, majd a rendszerváltás idején főmonostori perjel lett.
Az 1990-es évek elején sok jó szándékú ember érezte erkölcsi kötelességének, hogy a négy évtizedes diktatúra után segítse felépíteni az új Magyarországot. Így került Korzenszky Richárd 1991-ben az akkori Művelődési és Közoktatási Minisztériumba mint a Magyar Katolikus Egyház megbízottja és miniszteri biztos. Rátermettségének, bölcsességének és céltudatosságának köszönhetően kulcsszerepet töltött be az 1948-ban szétrombolt egyházi oktatási rendszer újraélesztésében. 1992-ben a Katolikus Iskolák Főhatósága ügyvezető elnökének is kinevezték.
1994-ben rendi elöljárójától új feladatot kapott, méghozzá Magyarország egyik legismertebb szent helyén, Tihanyban. A tihanyi bencés monostort 1055-ben alapította I. András királyunk, akinek síremlékét ma is őrzi az apátság altemploma. A Balaton legszebb pontján épült monostor évszázadokon keresztül teljesítette hivatását, de a kommunista diktatúra 1950-ben ezt is felszámolta, és évtizedeken át csupán múzeumként működhetett. Erre a helyre került Richárd atya azzal a feladattal, hogy élessze újjá a monostort és a szerzetesi életet, és újítsa meg az ottani egyházközség működését.
Korzenszky Richárd irányításával teljesen megújult a Tihanyi Bencés Apátság és környezete. Élő, fiatalos, buzgó szerzetesközösséget formált a semmiből. Az apátságot a megélt hit, a nyitottság, a családiasság, a befogadás, az értékek és a kultúra iránti hűség otthonává és a találkozások helyévé tette. Szívesen látogatnak Richárd atyához és a tihanyi apátságba keleti keresztény egyházi elöljárók és hívők is.
Országos érdeklődés övezi az 1997 óta havi rendszerességgel megtartott „Tetőtéri estéket”, a „Könyörgés a magyarságért” imaalkalmakat, az évi tucatnyi hangversenyt, az apátság galériájában és a Rege cukrászdában megrendezett kiállításokat, a „Tihanyi Kalendáriumot”, Richárd atya fényképalbumait, lelkiségi, kulturális írásait és az általa vezetett márciusi szentföldi zarándoklatokat.
Korzenszky Richárd munkásságát 2003-ban Fraknói Vilmos-díjjal, 2008-ban Prima Primissima díjjal, 2011-ben a Magyar Érdemrend középkeresztjével, 2012-ben pedig Magyar Örökség díjjal ismerték el.
A tihanyi bencés közösség továbbra is számít Richárd atya szerteágazó, értékes szolgálatára és bölcsességére.
Forrás: Tihanyi Bencés Apátság
