Mi fontos számunkra?

A nemzeti-társadalmi közösség életének egyik ilyen fordulója az európai parlamenti választások júniusi eseménye, amely esélyt nyújt arra, hogy a megfelelő képviselők munkája nyomán az Európai Unióban is érvényesüljenek a keresztény alapértékek. Ennek érdekében és előkészítésére rendezett konferenciát Budapesten, április 27-én Európai parlamenti választások – Értékválasztás címmel az MKPK Iustitia et Pax Bizottsága és a Hanns Seidel Alapítvány.

A szervezők arra igyekeztek felhívni a figyelmet, hogy az európai parlamenti képviselők megválasztása hozzájárul az európai közjó megteremtéséhez, s ezért tartották fontosnak megmutatni a tágabb haza sorsát alakító szolidáris részvétel fontosságát. „Különösen most, amikor Európa reményvesztett kontinensnek tűnik, ahol a keresztény gyökerek szemszögéből nézve a halál kultúrája, csöndes aposztázia, meggyöngült szolidaritás, értékválság, súlyos erkölcsi bizonytalanság uralkodik. Rajtunk is múlik tehát, különösen most, a gazdasági válság idején, milyen értékközösséget akarunk építeni” – fogalmazták meg a házigazdák a konferenciáról.

A konferencia alapgondolatát a bizottság elnöke, Mayer Mihály pécsi püspök így összegezte:

„Amikor azt mondom: európai érték, nem az Európai Unió értékeiről beszélek. Európa értékei ugyanis a keresztény értékek, az Európai Unió viszont még keresi az értékrendjét, s ehhez ugyan felhasználja Európa örökségét, de más, mai, liberális értékeket is. Ezért nagyon fontosnak tartom, hogy ha az Európai Parlamentbe képviselőket választunk, nézzük meg, hogy milyen értékeket valló pártokhoz tartoznak. Ugyanis megszokhattuk már, hogy sem a magyar országgyűlés, sem az Európai Parlament képviselői nem személyes felelősségük és lelkiismeretük szerint döntenek, hanem mindig a pártfegyelem alapján. A pártot kell tehát megnéznünk, hogy jól választhassunk. Nagyon jó lenne, ha a jobboldalinak nevezett pártok mindig nyíltan vállalnák a keresztény értékeket. Úgy gondolom, hogy amikor értékeinkről, Európa értékeiről beszélünk, nagyon fontos rámutatnunk, hogy mi nem az eutanáziát, nem az abortuszt, nem a genderkérdés szélsőségeit, nem a homoszexualitást akarjuk támogatni, sőt, ezekkel kapcsolatban kétségeink vannak.”

A sokarcú mai világban, amelyben az evangéliumi értékrend kisebbségbe szorult, különösen időszerű a kereszténységtől távolabb állókkal folytatott párbeszéd. A konferencia egyik résztevője, Goják János professzor, főiskolai tanár, a Iustitia et Pax Bizottság főtitkára előadásában a filozófiai reflexió segítségével arra a kérdésre válaszolt, hogy mi az érték az ember számára.

„Erről nem vallási köntösben, hanem mindenki számára meggyőzően és érthetően, a racionalitás alapjain kell beszélnünk, hogy azokat is megszólíthassuk, akik nem hisznek Istenben, hiszen a Iustitia et Pax Bizottságnak az a célja, hogy az egész társadalom felé közvetítse a keresztény tanítás alapelveit. Közös gondolkodásunk egyik alappillére lehet annak tudatosítása, hogy a legfontosabb érték maga az ember, az emberi élet. S itt nem csak a biológiai életre gondolok. Természetesen mindenki számára biztosítani kell azokat a lehetőségeket, amelyek közt emberhez méltóan tud élni, de azt is, hogy képes legyen kibontakoztatni magát, és részt tudjon venni a közösség életében. Az ember szabadságából következik önrendelkezésének joga, hogy ő döntsön sorsáról, jövőjéről, s ennek politikai közösségi szinten is így kell történnie. Éppen ezért ezt a keresztények körén kívül is alapvető európai értéknek kell tekinteni.

Egy másik jelentős érték az élet továbbadása a család keretében, ami ismét nem csak a keresztények számára alapvető fontosságú. A nevelés először a család kötelessége, a szocializáció első lépéseit a gyermeknek a családban kell megtennie. Ez a házasság, a család tartósságának védelmére irányítja a figyelmünket: a család számára kivételezett helyzetet kell nyújtani, hogy képes legyen betölteni hivatását. Az Európai Unióban ezt a kérdést ma meglehetősen elhanyagolják.

Az ember természete szerint csak közösségben tud élni. Amikor erről beszélünk, kiemelt helyen kell említenünk a nyelvi közösséget, hiszen az ember élete szellemi vonatkozásait, kultúráját egy nyelvi közegben éli meg. A nemzet is sajátos, különleges érték. Ez a nyelvi, történelmi, kulturális közösség szintén igen mostoha sorsra jutott az Európai Unióban.

Szólnunk kell azokról az ismert elvekről és értékekről is, amelyeket a keresztény társadalmi tanítás maga elé tűz, így a szolidaritásról vagy a szubszidiaritásról: azaz felelősek vagyunk egymásért, gondoskodnunk kell egymásról, és másokkal együtt, kisebb közösségekben próbáljuk megoldani gondjainkat, ügyeinket. Ezenkívül nemcsak az emberi közösségért vagyunk felelősek, hanem a természeti környezetért is, hiszen az emberi létezés feltételeit a természet adja. E tekintetben a keresztény célkitűzések közelítenek a zöldmozgalmak törekvéseihez.

Végül azt sem szabad elfelednünk, hogy az ember transzcendens létező. Arra törekszik, hogy a létezés teljességét érje el és valósítsa meg, úgy is mondhatjuk, hogy boldog legyen, s ez a természetes emberi tulajdonság végül is transzcendens irányba mutat, mert a teljességet földi életünkben nem tudjuk elérni. Ezt az antropológia is igazolja, vagy legalábbis alátámasztja” – zárta mondandóját Goják János.

Mindezek az értékek nemcsak a keresztényeknek, hanem a racionalitás fényénél minden ember számára meggyőzek lehetnek, teszi hozzá a professzor, ahogy látjuk is, hogy az emberiség problémáit tapasztalva egyre többen veszik komolyan közös értékeinket.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.