A fiatal iraki szeminarista papként tér vissza szülővárosába, hogy az Eucharisztia révén szolgálja az embereket.
2014. augusztus 6-án Martin Baanit egy barátja arra figyelmeztette telefonon, hogy a szomszéd települést elfoglalta az Iszlám Állam, és valószínűleg Baani szülővárosa, Karamles lesz a terrorszervezet következő célpontja.
Baani azonnal a Szent Júdás Tádé- (Edesszai Szent Taddeus-) templomba sietett, és elvitte onnan az Oltáriszentséget, nehogy a dzsihadisták megszentségtelenítsék. Még aznap elhagyta a várost a plébánossal és három másik pappal együtt.
„Én voltam az utolsó, aki elhagyta Karamlest, az Oltáriszentséggel a kezemben” – idézte fel a történteket a Szükséget Szenvedő Egyház nemzetközi katolikus segélyszervezetnek.
Az Iszlám Állam fenyegetései ellenére Irakban maradt, nem menekült el családjával az Amerikai Egyesült Államokba. Folytatta tanulmányait a Szent Péter-szemináriumban Erbílben, Kurdisztán legnagyobb városában.
Martin Baanit 2016 szeptemberében szentelték pappá, hat társával együtt. Mintegy ötszázan vettek részt az ünnepi szertartáson, amelyet Louis Raphaël Sako káld katolikus pátriárka vezetett.
Néhány hónappal a szentelése előtt Baani úgy nyilatkozott a Szükséget Szenvedő Egyház pápai alapítványnak: „Mindennap elmegyek valamelyik menekülttáborba, hogy segítsek a családoknak. Keresztény menekültek vagyunk. Az Iszlám Állam ki akarja irtani a kereszténységet Irakból, de én úgy döntöttem, maradok. Szeretem Jézust, és azt sem akarom, hogy semmibe vesszen a történelmünk.”
Amikor a Ninivei-fennsík települései felszabadultak az Iszlám Állam megszállása alól, Baani megerősítette döntését: Irakban marad, hogy szolgálja a híveket és az Egyházat. „Boldog vagyok, hogy Irakban mutathatok be szentmisét” – mondta.
A Szükséget Szenvedő Egyház segélyszervezet azt tervezi, hogy újjáépíti tizenháromezer keresztény otthonát, melyeket az Iszlám Állam pusztított el.
A munkálatok megkezdése alkalmából május 8-án a szervezet „olajfaszertartást” tartott: a békét és a kiengesztelődést szimbolizáló olajfacsemetéket ajándékoztak az első százöt keresztény otthon tulajdonosainak Bartella, Karamles és Karakus településeken.
A Szükséget Szenvedő Egyház tavaly télen végzett felmérése szerint az elmenekült keresztény családok negyven százaléka (mintegy tizenkétezer ember) szeretne visszatérni a Ninivei-fennsíkra.
Andrzej Halemba, a segélyszervezet közel-keleti központjának vezetője a következőket mondta: „Reméljük, az, hogy elkezdődik a munka ezen a három helyszínen, egyértelmű jel lesz a több ezer keresztény család számára, amelyek elmenekültek otthonaikból, és azóta szükségszállásokon élnek Erbílben, illetve az iraki Kurdisztán más városaiban. Ez egy döntő történelmi pillanat. Ha most elmulasztjuk a lehetőséget, hogy segítsünk a keresztényeknek visszatérni otthonaikba a Ninivei-fennsíkra, akkor ezek a családok jó eséllyel úgy döntenek, hogy örökre elhagyják Irakot. Az pedig kimondhatatlan tragédia lenne.”
„A keresztények jelenléte életbevágóan fontos ezen a területen, nemcsak történelmileg, de politikai és kulturális szempontból is. A keresztények jelentik a béke hídját az egymással ellenséges muszlim csoportok között. Felbecsülhetetlen a szerepük az oktatásban, és tiszteli őket minden mérsékelt iszlám vallású ember” – tette hozzá Andrzej Halemba.
Forrás és fotó: Catholic News Agency
