A Fővárosi Ítélőtábla a Frivaldszky Gáspár, az Emberi Méltóság Központ jogi igazgatóhelyettese, Lábady Tamás volt alkotmánybíró és Zarka Rozina Borbála életvédő aktivista által indított perben idén április 11-én hozott jogerős ítéletében kimondta, hogy 2016. április 10-én a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetsége előtt szervezett demonstráción abortuszpárti tüntetők súlyosan sértő és kifejezésmódjában indokolatlanul bántó magatartásukkal a nagy nyilvánosság előtt megsértették a katolikus vallási közösséget, és ennek folytán a közösség tagjainak emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogát.
Az alperesek egyike püspöki ruhához hasonló öltözetben „abortusztabletta” feliratú zacskóból – „Krisztus teste” szövegkísérettel – „áldoztatta meg” a jelenlévőket. Az eset óriási társadalmi felháborodást váltott ki. Néhány nap alatt több mint tizenkétezer tiltakozó írta alá a CitizenGO szervezet által az ügyben indított petíciót.
A szoborállítás hátteréről Frivaldszky Gáspár ügyvédet, az Emberi Méltóság Központ jogi igazgatóhelyettesét, a nyertes pertársaság egyik tagját kérdeztük.
A másodfokú ítélet szerint a tüntetés három résztvevőjét vallásgyalázás miatt személyes bocsánatkérésre kötelezte a bíróság, és a perköltségen felül hatszázezer forint sérelemdíjat kell fizetniük. Részben ebből az összegből szeretnék felállítani Budapesten Martin Hudáček Meg nem született gyermekek című szobrát.
Miért erre az alkotásra esett a választásuk, és honnan származik maga a gondolat, hogy ily módon is felhívják a figyelmet az abortuszon átesettek fájdalmára?
– Régóta ismerem a fiatal szlovák művész által készített szobrot, amelyet megrendítő erejű alkotásnak tartok. A mű, amely a gyászról és a megbocsátásról szól, a világ számos pontján segíti az abortuszban érintett személyek megbékélését. A szobor két alak találkozása: egy térdelő nőé, aki az arcát a kezeibe temeti – ez a rész márványból készül; vele szemben ott áll üvegből megformázva abortuszban elvesztett gyermeke, aki vigasztalóan áldásra nyújtja a kezét édesanyja felé. A szobor nagyon jól kifejezi a babáját elvesztő nő mérhetetlen fájdalmát és azt az üzenetet, hogy van továbblépés, lehetséges a gyógyulás.
A szobor kétmillió forintba kerül, az általunk felajánlott hatszázezer forint csak egy alap: a fennmaradó rész összegyűjtésére a CitizenGO magyarországi szervezete ajánlotta fel a segítségét.
Hol szeretnék felállíttatni az alkotást?
– A budapesti Sziklatemplomban szeretnénk egy emlékhelyet létrehozni. Terveink szerint a zarándokhelyen az érintettek meggyászolhatják elvesztett gyermeküket, testvérüket, unokájukat, és megtehetik az első lépéseket afelé, hogy megbocsássanak önmaguknak, társuknak vagy a szüleiknek.
Feleségemmel és barátainkkal együtt közel tíz éve alapítottuk meg az Együtt az Életért Közhasznú Egyesületet, amely válságba jutott kismamáknak nyújt segítséget. Hosszú évek tapasztalata, hogy egy nő, ha szeretet veszi körül, és ismeri a lehetőségeit, nem mond le a gyermekéről.
Érkezett-e az ítélet után bármiféle megkeresés az alperesek részéről, megtörtént-e a kiengesztelődés?
– A pert hivatalosan indító három magánszemély a katolikus, illetve tágabb értelemben a keresztény közösséget képviselte. Ez nem a hármunk személyes ügye, erre az esetet kísérő komoly nemzetközi figyelem is rámutat. A pert a másik oldalon is szándékosan három, a vallásgyalázásban tevékenyen részt vevő magánszemély ellen indítottuk, így az elégtételt is tőlük várjuk. A három személy sajnos sem a per alatt, sem azután nem kért bocsánatot.
Szeretném hangsúlyozni, nagyon törekedtünk arra, hogy a szívünkben ne legyen harag az alperesekkel szemben. Én magam a bíróság folyosóján odaléptem az elsőfokú alpereshez, és egy közös barátunk üdvözletét tolmácsoltam neki.
Miért fontos a katolikus vallás védelme a polgári eljárásokban is? Milyen lehetőséget lát ezekben és a jelenlegi sikeres perben?
– Az, hogy végül hármunk – egy fiatal egyetemista lány, egy negyvenes háromgyermekes édesapa és egy idősebb, nagy tekintélyű korábbi alkotmánybíró – pertársasága összeállt, megerősített bennünket abban, hogy Isten számára is kedves, ha akár egy polgári perben is kiállunk hitünk legszentebb értékei mellett.
Nagyon megható volt, amikor a nagyhéten a Fővárosi Ítélőtáblán az ítéletet kihirdető bíró az Eucharisztia hitünkben betöltött szerepéről beszélt.
Őszintén bízunk abban, hogy a szoborral és a zarándokhellyel elindulhatunk azon az úton, amely elvezet arra a Magyarországra, ahol az abortusz már nem lesz része a mindennapok normalitásának.
