Maradona és Bergoglio országa magyar szemmel

Juliska édesapja, Pista bácsi nagybátyja 1914-ben vándorolt ki Argentínába. Ott is nősült meg, de magyar lányt vett el. Az európaiak bevándorlása az országba az 1800-as években erősödött, 1900-tól pedig évi százötvenezren települtek ide, főképp olaszok, spanyolok és angolok. A magyarok leginkább a XIX. század végén jelentek meg, de a legtöbben Trianon után érkeztek, 1923 és 1927 között közel harmincezren. Kezdetben könnyű volt földhöz jutni: ha valaki – kőkemény munkával – kiirtott egy részt az esőerdőből, az övé lett a terület. A paraguayi határnál található Corpus falut először magyar telepesek népesítették be 1901-ben, hasonlóan: az esőerdők termőterületté alakításával, s bab-, dohány-, kukorica- és cukornádtermesztéssel. Sokaknak viszont már nem jutott munka, ezért 1929-ben a magyar kormány mérnököket küldött az országba, hogy segítsék a telepesek elhelyezkedését a vasútépítésnél. Bár többnyire csak éhbért kaptak, idővel mégis talpra álltak. Újabb magyar telepesek a II. világháború után, 1947–49-ben, illetve 1957-ben érkeztek Argentínába.

 

Hazánkfiai mostanra számottevő közösséggé lettek ott. „Jaj, Pistukám, hát itt vagy?” – így köszöntötte Bíró Marianna, a feltaláló Buenos Airesben élő lánya az őt meglátogató Pista bácsit, bár előtte még sosem találkoztak. Ám arrafelé ez a közvetlenség jellemző mindenkire. „Elsősorban azért mentem Buenos Airesbe, mert érdekelt a tangó, és látni akartam az erről híres La Boca negyedet – meséli a fotóművész. – Elképesztő, hogy valóban csak úgy, az utcákon is táncolják, az emberek meg-megállnak, és nézik őket.” A tangó kikötői lebujokban alakult ki, de pikáns szövege és a tánc közben összesimuló testek látványa miatt tiltott volt. Carlos Gardel (1890–1935) vitte aztán be a köztudatba, s tette divatossá, kissé finomítva persze. Régen La Boca egyébként munkásnegyed volt. Házai azért színesek, mert lakói a gyárakban hajókat festettek, s hazaloptak néhány doboz festéket.


Amikor a tangóra hangolt kerületet feltérképezte, Pista bácsi a Buenos Aires-i Mindszenty-házban szállt meg, amely az argentínai katolikus magyarok 1979-ben felszentelt épülete. Magyar- és hitoktatás is folyik itt, s kápolnájában rendszeresen tartanak szentmisét. De más argentin városokban is van „club húngaró”, vagyis magyar klub. Akad, ahol például disznót vágnak, és ilyenkor a helyiek sorban állnak a magyar hurkáért, kolbászért. A „buenosi” (ahogy egymás között mondják) magyar ház éttermében pedig töltött káposztát, gulyáslevest és palacsintát is kapni. Könyvtára majdnem hatezres gyűjteménnyel rendelkezik, vezetője Zsuzsó, azaz Hajnalné Kesserű Zsuzsanna, aki az argentínai magyarok lapjának szerkesztője is.

 

„Mindenki tudja, kik azok a magyarok – mondja Varga Attila. – Mikor az Iguazú-vízeséshez utaztam, leeresztett a bérelt autóm kereke (a tankja meg egyébként lyukas volt), eltoltam hát a kocsit egy benzinkúthoz, ahol azzal kezdte a benzinkutas, hogy ő bizony ismeri a helyi magyar klub vezetőjét, a Zolit.” Bíró Marianna óvodát, általános és középiskolát is működtet az argentin fővárosban. Édesapja egykori háza ma az argentin feltalálók háza. Bíró László zsidó származású budapesti újságíró a negyvenes években az üldözés elől menekült Argentínába. 1943-ban ott szabadalmaztatta találmányát, a golyóstollat, amelyet máshol „biro-pen” néven emlegetnek. Bíró születésnapja, szeptember 29-e pedig 1986 óta a Día del Inventor, vagyis a feltalálók napja Argentínában.

Fotó: Vencsellei István

(Vencsellei István 2014. június 17-én tölti be nyolcvanadik életévét. Ennek alkalmából gyűjteményes kiállításra készül Debrecenben.)

Az argentin pápa

 

Jorge Mario Bergoglio olasz bevándorló családból származik. Apja huszonkét évesen szüleivel érkezett Argentínába, s kezdetben – úgy, mint a többi telepes – ő is a vasútnál dolgozott. A szegények püspökének is nevezett Bergoglio 1936-ban Buenos Aires városában látta meg a napvilágot, s mindig szerény körülmények között élt. Elárulta, hogy ha tehetné, most is busszal és kerékpárral járna. Nem titkolja, hogy focidrukker, gyermekkorától a San Lorenzónak szurkol, s szereti a tangót, sőt tudja is táncolni.