Magyarország erdeiről

Az addig fát exportáló ország fabehozatalra szorult, amelynek értéke elérte a gabona kiviteléét. Már az első világháború után jelentős erdőtelepítés kezdődött. 1920-tól 2000-ig az intenzív, szakszerű erdőgazdálkodás eredményeként közel nyolcszázezer hektár új erdőt telepítettek. Az erdők évi fanövedéke napjainkra elérte a tizenhárommillió köbmétert, élőfakészlete százötvenmillió köbméterről háromszáznegyvenmillióra, a kitermelhető famennyiség hárommillióról közel tízmillió köbméterre növekedett. Az erdőterület hatvanöt százaléka termelési, harmincöt százaléka természetvédelmi, turisztikai és egyéb célt szolgál, megközelítően fele-fele arányban állami és magántulajdonban van. Hazánk a közép-európai lombos erdők hazája. Az erdőterület tizennégy százalékát fenyő, nyolcvanhat százalékát lombos fafajok borítják. A tölgyfélék és az akác a legjelentősebbek. A vadgazdálkodás szerepe is fontos, és folyamatosan növekszik az üdülésé és a turizmusé.

 Az erdő- és vadgazdálkodást szigorú törvények szabályozzák és szakemberek felügyelik. Felsőfokú szakemberképzés (erdőmérnöki) Sopronban, középfokú (erdésztechnikusi) Sopronban, Barcson, Mátrafüreden és Szegeden folyik. Az erdő- és fagazdaság mintegy harmincezer embernek nyújt megélhetést Magyarországon.