Erdő Péter bíboros beszédében úgy fogalmazott, hogy az emlékmű arról a szeretetről tesz tanúságot, amelyet a magyarság a fatimai Szűzanya és egész Portugália iránt érez, és jele lesz annak a reménynek is, amely „végigkísér bennünket egész történelmünk során”.
A bíboros hangsúlyozta: „Lajos atya volt a lelke a világban szétszórt magyarság összefogásának is, amely lehetővé tette, hogy Fatimában megépülhessen a magyar kálvária és a Szent István-kápolna.” Erről mondta fatimai látogatása során Mindszenty bíboros, hogy az egész magyarság szenvedésének jelképe.
Erdő Péter emlékeztetett arra is, hogy Kondor Lajos életműve szorosan összeforrt a fatimai kegyhely fejlődésével, hiszen ő volt a még gyermekkorukban elhunyt fatimai pásztorgyerekek, Ferenc és Jácinta boldoggáavatási ügyének posztulátora.
Szűz Mária imádságot, szívbéli megtérést, bizalmat kért, és lenyűgöző vízióban rajzolta meg a véres XX. századot, amely az egyházat és az Istenre néző emberséges élet eszményét egyaránt pusztulással fenyegette – fejtette ki Erdő Péter. Felidézte, hogy II. János Pál pápa a Szent Péter téren ellene elkövetett merénylet után saját életben maradását is a Fatimában tisztelt Boldogságos Szent Szűz közbenjárásának tulajdonította.
A bíboros úgy fogalmazott: „1956 forradalmának bukása után az emigránsok körében, de Magyarországon is sokan gondolhatták, hogy mi már csupán a Magyarok Nagyasszonya segítségében bízhatunk. De Szűz Mária anyai szeretete és Szent Fiának gondviselése nem gyönge támasz, hanem történelmet formáló, szelíd, de ellenállhatatlan erő.”
Ki hitte volna, hogy amiért sokan a vérüket is hiába áldozták, az néhány évtized múlva békés úton mégis megtörténik? Ki hinné ma is, hogy számos értelmetlen, fenyegető gyűlölködés vagy testvérgyilkos háborúskodás közepette, a keresztények elleni világszerte meg-megújuló gyilkos erőszak hullámai között mégis velünk van, egyházunkkal, magyar népünkkel és az egész emberiséggel van a Boldogságos Szűz Mária, akinek Szent Fia már földi életében is parancsolni tudott a szélviharnak és a háborgó tengernek? – tette fel a kérdést Erdő Péter.
Majd így folytatta: különös hálával tartozunk Kondor Lajos atyának, amiért megéreztette velünk Fatima titkát. Segített abban, hogy 2003-ban egyházmegyei zarándoklatunk során a fatimai Szűzanyának szentelhessük az Esztergom–budapesti főegyházmegyét, 2006-ban pedig az 1956-os forradalom 50. és a nándorfehérvári győzelem 550. évfordulóján nemzeti zarándoklat keretében ajánlhassuk Szűzanyánknak egész magyar nemzetünket. 2007-ben azután a fatimai kegyszobor előtt az európai püspökökkel együtt ajánlottuk földrészünket a Boldogságos Szent Szűz pártfogásába. Mert ki is lehetne a pártfogója az itteni népek közösségének, ha nem a Napba Öltözött Asszony, aki egyszerre képe az egyháznak és Szűz Máriának, és akinek fején az apokalipszis látomása szerint tizenkét csillagból van a korona?
Kondor Lajos szobrának megáldására a szentmisét követően került sor a fatimai szentélyhez közeli, Kondor Lajosról elnevezett téren.
Áder János köztársasági elnök köszöntőjében kiemelte: a portugáliai csoda, amelynek elismertetéséért rendkívül sokat tett a magyar szerzetes, azt üzeni a világnak, hogy kitartó hittel és a békéért való imádsággal véget lehet vetni a háborúnak, és a földet éppúgy meg lehet menteni a pusztulástól, ahogy „lelkünket is megmenthetjük a pokol tüzétől és a kárhozattól”.
Kondor Lajos egy „olyan korban kötelezte el magát Isten és az emberek szolgálata mellett, amikor a kommunista diktatúra magyarországi helytartói a nép ellenségeit látták mindenben és mindenkiben, aki fölött nem gyakorolhattak hatalmat” – mutatott rá a magyar államfő.
Áder János emlékeztetett arra, hogy Kondor Lajos rendkívül sokat tett Fatima ismert zarándokhellyé válásáért, ahogyan azért is, hogy az ott élt pásztorgyerekeket boldoggá avassák. Ugyanakkor jót tett velünk, magyarokkal is, akiket hazájától távol élve is mindvégig testvéreinek, honfitársainak tekintett. Összetartotta a nyugati magyarságot azzal, hogy feladatot állított eléjük. Hatalmas szerepe volt a magyar kápolna és a magyar keresztút megépítésében. Tudta, hogy ezek a stációk azoknak is közös imahelyet teremtenek, akik hazájuktól távol élnek.
A köztársasági elnök az összefogás, valamint a méltósággal élt élet és az emberi jócselekedetek csodájaként jellemezte azt, hogy a magyar szerzetes hazájától sok ezer kilométerre keresztutat épített.
Az államfő beszéde után Erdő Péter bíboros megáldotta a szobrot, Sousa Araújo művét. Az ünnepségen mintegy kétszázan vettek részt. Paulo Fonseca, a település polgármestere beszédében úgy fogalmazott: Kondor Lajos hidat képez a két ország között. „Mindig a fatimai üzenet tolmácsolását tartotta feladatának, közelebb hozta a híveket Istenhez és a jelenések üzenetéhez” – hangsúlyozta.
A portugál zarándokhelyen szolgált magyar szerzetesre való emlékezés keretében Marco Daniel, a Fatimai Szentély Kutatási Központjának igazgatója előadást tartott a magyar kálvária történelmi és művészeti jelentőségéről.
Kondor Lajos 1928-ban született a Győr-Moson-Sopron megyei Csikvándon. Középiskolai tanulmányait a győri bencés gimnáziumban és a székesfehérvári ciszterci gimnáziumban végezte. 1946-ban Kőszegen lépett be a verbiták (Isteni Ige Társasága) rendjébe. A németországi Bonnban tanult teológiát, itt szentelték pappá 1953-ban. 1954-ben rendje Portugáliába küldte, ahol a szemináriumban volt nevelő és tanár.
1961-től a még kiskorukban elhunyt fatimai pásztorgyermekek, Ferenc és Jácinta boldoggáavatási perének viceposztulátora lett. 1978-ban az akkori leiriai püspökkel, Alberto Cosme do Amarallal együtt találkozott II. János Pál pápával, hogy hivatalosan is megkezdődhessen a boldoggá avatási eljárás. Meisner bíboros, kölni érsek segítségével elérte, hogy II. János Pál 2000. május 13-án Fatimában avassa boldoggá a két pásztorgyermeket, bár a korábbi tervek szerint a kihirdetés Rómában történt volna.
Kondor Lajos életcélja a fatimai üzenet terjesztése volt, az általa fenntartott „Pásztorgyermekek Irodája” (Secretariado dos Pastorinhos) a világ számos nyelvén, köztük magyarul is jelentetett meg a fatimai jelenésekről szóló könyveket, illetve Lúcia nővér emlékezéseit, elmélkedéseit. A magyar szerzetesnek nagy szerepe volt a fatimai magyar keresztút létrehozásában, amely az 1956-ban külföldre menekült magyarok kezdeményezésére és adományaiból épült meg.
A verbita szerzetes mindig szeretettel fogadta a Fatimába érkező magyar zarándokokat, gyakran tartott nekik szentmisét. 2004 márciusában a Szükséget Szenvedő Egyház (Kirche in Not) elnevezésű szervezet kitüntetést adományozott neki abból az alkalomból, hogy ötven éve élt és dolgozott papként Portugáliában. 2006 januárjában a portugál köztársasági elnök, Jorge Sampaio a Portugál Köztársasági Lovagrend parancsnoki rangjával tüntette ki. Ugyanebben az évben, októberben, a magyar nemzeti zarándoklat alkalmával Magyarország lisszaboni nagykövete adta át Kondor Lajosnak a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét.
A magyar szerzetes, akinek emlékét immár szobor őrzi a portugáliai kegyhelyen, 2009. október 28-án hunyt el Fatimában.
