E támogató, tárgyilagos megnyilvánulások közé tartozik a Polonia Christiana című lengyel folyóirat legújabb, július–augusztusi száma. A Krakkóban szerkesztett, kilencvenhat oldalon kéthavonta megjelenő kiadványt az ősi lengyel fővárosban működő Keresztény Kulturális Társaság alapította. E nyári számában a lap huszonöt oldalas összeállítással tiszteleg Szent István királyunk és a magyar államiság ünnepe előtt, Magyarország – meghatározó indulások címmel.
Felvezető írásában Piotr Doerre főszerkesztő-helyettes Magyarország régi nagy fényének felragyogásáról ír, részletesen elemezve az Orbán-kormány kétharmados támogatottságát biztosító nemzeti összefogást, illetve a Schmitt Pál köztársasági elnök által idén április 25-én aláírt új Alkotmányt. Megállapítja: „Magyarország új Alkotmánya határozottan szembeszáll az Európában 1968 óta uralkodó széliránnyal. Az Alkotmány felvezetőjében egyértelműen kifejeződik, mely értékek mentén kívánják újjáépíteni a magyar államot; eme értékeket előbb a szovjetek és az általuk vezérelt hazai kommunisták rombolták le, majd a szocialista kormányok.” Piotr Doerre szerint a szellemi felemelkedéshez nagy erőt adhat, hogy új alkotmányukban a magyarok büszkén kinyilvánítják: büszkék államalapító szent királyukra, aki ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte az országot, a keresztény Európa részévé téve azt. Szintén nagyon fontos elem, hogy a magyar Alkotmány szerint a Szent Korona nem csupán koronázási ékszer, nem is csak jelkép, de a nemzet egységének és fennmaradásának biztosítéka.
Az összeállítás további írásaiban többek között a kommunista évtizedek következtében felgyorsult elvallástalanodásról is szó esik; a magyar történelmi egyházak helyzetéről, különösképpen a katolikus egyházéról. Beszélgetést olvashatunk Soltész Miklós államtitkárral a lelki megújulás esélyeiről, illetve Kiss Gy. Csaba művelődéstörténész professzorral, aki a magyar lakosság lelkiállapotáról, a politikai változásokba vetett reményeiről is szól. A tablót gondosan szerkesztett, bőséges képanyaggal ellátott cikkek zárják – lengyel szerzők tollából! –, amelyekben áttekintéseket kapunk Trianonról, az 1956-os forradalomról és Mindszenty József hercegprímás helytállásáról.
