Luther félreértette Michelangelót

Még Bolognába is utánament, mert jól tudta, hogy nagyságát csak az igazi művészet képes megörökíteni. A megállapodás azonban csak heves vita árán jött létre, azzal az engedménnyel, hogy a művész maga határozhatja meg a képek témáját.

Bár a kápolna falán az összes római útikalauz állítása és a közvélemény szerint is az ember teremtését ábrázoló freskók láthatók, Lütz meg van győződve arról, hogy Szent János evangéliumának prológusa alapján az ábrázolásokon valójában Krisztusról, a kereszténység középpontjáról van szó. Míg Isten ujja az első embernek ad életet, addig másik keze az ifjú Jézuson nyugszik. Ötszáz évvel ezelőtt a művész máig hangzó prédikációt örökített meg a kápolna falán.
Mivel pedig a Sixtus-kápolna őrei akkor is és ma is az Ágoston- rendiek, a német vendég, Martin Luther magától értetődő módon megtekintette a készülő freskókat, de a tíz évvel később pápává lett némethez, VI. Adorjánhoz hasonlóan csupán „meztelen fürdőzést” látott a képekben. Ha a mélyen hívő itáliai művész és a mélyen hívő, útkereső német szerzetes beszédbe elegyedtek volna, talán felismerhetővé válik Luther számára a reneszánsz Rómában is élő krisztusi hit.

Ám az ajtón beleső szerzetes nem akarta zavarni az elmélyülten dolgozó mestert, ezért inkább halkan visszahúzódott, és becsukta az ajtót.