Luther félreértette Michelangelót

Még Bolognába is utánament, mert jól tudta, hogy nagyságát csak az igazi művészet képes megörökíteni. A megállapodás azonban csak heves vita árán jött létre, azzal az engedménnyel, hogy a művész maga határozhatja meg a képek témáját.

Bár a kápolna falán az összes római útikalauz állítása és a közvélemény szerint is az ember teremtését ábrázoló freskók láthatók, Lütz meg van győződve arról, hogy Szent János evangéliumának prológusa alapján az ábrázolásokon valójában Krisztusról, a kereszténység középpontjáról van szó. Míg Isten ujja az első embernek ad életet, addig másik keze az ifjú Jézuson nyugszik. Ötszáz évvel ezelőtt a művész máig hangzó prédikációt örökített meg a kápolna falán.
Mivel pedig a Sixtus-kápolna őrei akkor is és ma is az Ágoston- rendiek, a német vendég, Martin Luther magától értetődő módon megtekintette a készülő freskókat, de a tíz évvel később pápává lett némethez, VI. Adorjánhoz hasonlóan csupán „meztelen fürdőzést” látott a képekben. Ha a mélyen hívő itáliai művész és a mélyen hívő, útkereső német szerzetes beszédbe elegyedtek volna, talán felismerhetővé válik Luther számára a reneszánsz Rómában is élő krisztusi hit.

Ám az ajtón beleső szerzetes nem akarta zavarni az elmélyülten dolgozó mestert, ezért inkább halkan visszahúzódott, és becsukta az ajtót.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..