A szentről szóló szentmise könyörgése a szorongattatottságban élő emberekért tett áldozatáért ad hálát Istennek és magasztalja a szentet. De ezen az ünnepen vizsgáljuk meg most azt is, hogy a Misekönyvben az alkalmi misék között mit kér az imádkozó egyház a haza javára. Az első mise könyörgése így hangzik: „Istenünk, aki csodálatos bölcsességgel kormányozod a világot, fogadd el hazánkért eléd terjesztett könyörgésünket. Add, hogy a vezetők bölcsessége és az állampolgárok hűséges helytállása folytán erősödjék közöttünk az egyetértés és az igazságosság, szüntelenül virágozzék a béke és a jólét.” A könyörgés azzal a bizalommal fordul a mindeneket kormányzó Istenhez, hogy hallgassa meg elé terjesztett kéréseinket. Bár számos kérésünk lehet, egy alapvető gondolat azonban megfogalmazódik ebben a fohászban: a vezetőknek a bölcsességéért, az állampolgároknak a hűséges helyállásáért imádkozik az egyház. A sok történelmi viszontagság után nagyon jól tudjuk, mennyire szükséges ez. Mindkét tulajdonság hiánya vagy kevésbé tökéletes teljesítése visszafordíthatatlan bajokat hozott már történelme során sokszor az országra. Nyugodtan mondhatjuk, erre ma is nagy az igény, főleg azért, mert azt látjuk: Isten tíz parancsa iránt nemzetünk vezetői és állampolgárai körében egyaránt fájdalmasan nagymértékű közöny tapasztalható. – Jól fogalmaz az egyház, amikor a vezetők és az állampolgárok helyes magatartásának következményéről megállapítja, hogy az nem lehet más, mint az egyetértésen és igazságosságon alapuló béke és jólét. A következő, az állam vezetőiért való mise könyörgésében az egyház a vallás szabadságának virágzásáért is imádkozik, amely a tapasztalatok szerint a becsületes és tisztességes emberi és társadalmi élet alapja. Amikor pedig az államfőért fohászkodik az egyház, akkor számára azt kéri: törekedjék arra, hogy a rábízott nép mindig szabadságban és háborítatlan békességben éljen. Ezekhez a miseszövegekhez hozzá kell még venni a további miseszövegeket, amelyek a rendezett társadalmi élet következményeire, az emberiség nagy családja egyéni és közösségi fejlődésére és jólétére utalnak. A minél tökéletesebb felemelkedést pedig a válaszfalak leomlása jelenti, amelyért a történelem tanúsága szerint – régen és ma egyaránt – különböző módokon és fórumokon tevékenykedik Krisztus egyháza. Nem is tehet másként, hiszen ezzel Krisztus Urunk parancsát teljesíti. Ugyanennek a misének a felajánló könyörgésében ennek előfeltétele fogalmazódik meg: „Tölts el minden embert az istengyermekség lelkével, hogy az egyenlőtlenségeken legyen úrrá a szeretet.” A mindennapi élet eseményei bizonyítják, hogy a kölcsönös tisztelet és szeretet hiánya groteszkké és kibírhatatlanná teszi az emberek életét. Nemzeti ünnepünkön az egyház imádságaival forduljunk mennyei Atyánkhoz, kérve hazánk számára a lelki és szellemi felemelkedést.
