Arra kértük az egyiptomi szerzetest, ossza meg lelkesedését olvasóinkkal is. Hazája forrongó politikai helyzetéről és az ottani keresztények kilátásairól természetesen szintén megkérdeztük a népszerű lelkiségi írót, az afrikai karitászmunka egyik meghatározó alakját.
A most kialakult helyzet oka, hogy Európa eladta magát a baloldal ideológiájának, amely megtévesztette, a tagországok érdekeit pedig elárulta. Európa valamiféle levessé vált, és országai nem képesek megvédeni magukat a háttérben megbújó, nyomásgyakorló érdekcsoportokkal szemben. Az euró válsága csak jele, megnyilvánulása egy sokkal mélyebb válságnak: az európai identitás krízisének. Lelkesen üdvözlöm nemzeti törekvésüket, amelynek célja, hogy megvédje országuk értékeit és érdekeit. Önöknek volt bátorságuk e határozott lépéshez, és más nemzetek bizonyára hamarosan követni fogják önöket, mert ráébrednek: megtévesztették őket. Kiábrándulnak e szép európai ideológiából, amelyet magam is elfogadtam, amíg rá nem jöttem, hogy pénzügyi érdekek állnak mögötte. A Le Monde, Franciaország vezető napilapjának Magyarországot támadó álláspontja mögött is a baloldal elszomorító ideológiáját lehet felismerni. Egy újság nem engedheti meg magának, hogy ilyen módon megítéljen egy országot. Önöknek reagálniuk kell, ki kell tartaniuk, ahogyan elhatározták. Ez a jövőjük, lelkük, identitásuk kulcsa. A keresztény értékeket meg kell védeni, meg kell menteni.
– Ezek szerint a nemzeti öntudat hangsúlyozása Ön szerint nem elvetemült tett?
– Egyáltalán nem! A nemzet egy nagy család, amelynek saját önazonossága van. Csak akkor képes egyesülni más nemzetekkel, ha sajátos közösségteremtő alapokon áll. Tavaly háromszor jártam az Európai Parlamentben, hogy az üzenetemet átadjam, s felszólítsam az országokat: mentsék meg identitásukat. Úgy látom, az önök reakciója egészséges: csak akkor lehet egységet alkotni, ha már felépítettük magunkat.
– A magyar miniszterelnök az Európai Parlamentben mondott beszédében világosan kifejezte, hogy a magyar kormány a kereszténységet az európai lét alapvető elemének tartja.
– Tökéletesen egyetértek. Meg kell őrizni a keresztény identitást. Az unió nem akar tudomást venni Európa keresztény múltjáról, amely létének meghatározó része. Európa identitásának három alapja van: a zsidó-keresztény hagyomány, a görög-római kultúra és a felvilágosodás modernitása. E három tényező hozta létre és évszázadokon át mélyrehatóan alakította Európát. Hazudunk, ha nem veszünk tudomást erről. Nem arról van szó, hogy a mai Európa identitása zsidókeresztény, de tudomásul kell venni, hogy egyik összetevője ez a hagyomány. Tudom, hogy jobboldali beszédnek tűnik, amit mondok, de számomra az igazság kimondása a fontos, és nem a politikailag korrekt beszéd, amely inkább az igazság elárulása.
– Mi lesz, ha Európa elveszíti vallásosságát, a bevándorlással viszont megjelenik egy másik, radikális vallás: az iszlám?
– Éppen erről beszélek: Európa most veszíti el a lelkét, sőt, lehet, hogy már el is veszítette. Egyik oldalon itt van a materializmus, vele szemben pedig az iszlám. A politikusok nagy része eladta magát különböző gazdasági csoportoknak. Az országok feladata most az, hogy elforduljanak a jelenlegi szervezettől, újraépítsék identitásukat és megerősítsék nemzeti függetlenségüket, hogy aztán új megegyezések alapján másfajta uniót hozzanak létre. Tudom, sokan nem értenek egyet velem.
– Az Ön hazája is a változások korát éli. Az egyiptomi forradalom első évfordulóján azt kérdezem: hova jutott a forradalom, és mik a helyi keresztények kilátásai?
– A nemrég lezajlott választásokon az iszlamisták biztos többséget szereztek. A Muzulmán Testvériség egyedül több mint negyven százalékot ért el, a náluk is radikálisabb szalafistákkal együtt pedig kétharmados többségük van. A liberálisok, a keresztények jelentéktelen kisebbségbe kerültek. A győztes pártok most veszik kezükbe az irányítást azzal a világos programmal, hogy Egyiptomot iszlamizálják. Erre készültek már legalább nyolcvan éve. Ez most az ő pillanatuk. A Muzulmán Testvériség programjában nemcsak az Egyiptom feletti uralom szerepel, hanem az iszlám térhódítása az egész világon. Az az iszlám, amely éppen most szivárog be Európába, csak erősebb lesz Egyiptom iszlám felé fordulásával. A Muzulmán Testvériség erős és motivált, nem lehet félresöpörni. Érvényesíteni akarják a sariját (iszlám egyházi jog – a szerk.) az ország irányításában, de azt gondolom, ez nem fog teljesen sikerülni, mivel a sarijának nincsenek válaszai az ország konkrét mindennapi, például gazdasági kérdéseire. Ha el akarják fojtani a turizmust, meg akarják tiltani, hogy az emberek fürdőruhát viseljenek a tengerparton, ha meg akarják akadályozni az ókori, számukra pogány emlékek látogatását, mivel azok nem felelnek meg az ő törvénykezésüknek és szellemiségüknek, akkor gazdasági összeomlás elé nézhet Egyiptom. A pénzügyi helyzet már most is katasztrofális. Szaúd-Arábia finanszírozhatta az iszlamistákat mostanáig, de nem teheti a végtelenségig, mert ez sok milliárdot igényelne. Lehet segíteni egy forradalom kirobbantásában vagy támogatni egy mozgalmat, de egy nyolcvanötmilliós ország gazdaságának rendbetételét így nem lehet megoldani. Azt gondolom, a Muzulmán Testvériség vagy megreformálja, modernizálja önmagát, és visszalép a sarija érvényesítésének szándékától, vagy olyan kudarcot vall Egyiptom, amely hitelteleníti a nagyvilág előtt. A forradalmárok, a fiatalok és a kevésbé fiatalok – köztük újságírók, írók, gondolkodók –, akiknek egyébként a nagy része mozlim, visszautasítják a Muzulmán Testvériség ideológiáját és a szalafistákat, akik még a Testvériségnél is rosszabbak, és laikus, demokratikus, modern államot követelnek. Fordulóponton vagyunk, és nem látjuk, mindebből mi fog kialakulni. A hadsereg kettős játékot űz: óriási gazdasági érdeke fűződik az irányításhoz. Nem akarja átadni a hatalmat a kormánynak, márpedig erre fog sor kerülni. Közeledik tehát a Muzulmán Testvériség és a hadsereg párharca, hacsak nem sikerül kiegyezniük és felosztani egymás között a „hatalmi tortát”. A szalafisták viszont biztosan közbelépnek, a forradalmárok szintén, szóval valódi konfrontációhoz közeledünk – ezt az árat fizetjük a demokráciáért. A demokráciát választottuk, bármi következik is ebből. Az biztos, hogy ha valaki hatalmon van, irányítja a rendőrséget és a hadsereget, erősnek érzi magát, és el tudja hallgattatni a többieket.
– Meg lehet gátolni az iszlamista hatalmat abban, hogy a keresztényeket üldözze a hitükért?
– Az utóbbi időkben a keresztények határozottabban állnak ki érdekeikért, mint korábban. Ez pozitív változás. Mindemellett a kirekesztés csak növekedni fog. Szóba került például, hogy a keresztény nőket is kötelezzék fátyol hordására. Most hallottam egy felső-egyiptomi iskola tizenhat éves tanulójának tragédiájáról. Keresztet hordott a nyakában. A tanár rászólt, hogy rejtse az inge mögé. Megtette, de az udvari szünet alatt muzulmán osztálytársai addig verték a fejét a falhoz, amíg a fiú meg nem halt. Ez néhány napja történt. A nép fanatizálódását látjuk, és ezt az iszlamista ideológia gerjeszti. Küszöbön áll a keresztények elleni terror kirobbanása. Egy Alexandria melletti faluban egy keresztény-muzulmán összecsapás során történt gyilkosság miatt tucatnyi keresztény házát gyújtották fel. A helyzetünk tehát nagyon-nagyon kényes és törékeny. A keresztények előtt ott a kivándorlás lehetősége, de tízmillióan nem emigrálhatnak.
– Tudunk-e segítséget nyújtani Európából az egyiptomi keresztényeknek?
– Azzal segíthetnek, ha terjesztik a rólunk szóló híreket, érzékennyé teszik a probléma iránt Európát, a Nyugatot, mert minden, ami hitelteleníti a Muzulmán Testvériség rendszerét, támogathatja a keresztényeket abban, hogy érvényesítsék érdekeiket, és megakadályozza a fanatikusokat, hogy folytassák a keresztény lakosság terrorizálását.
