A gondviselés házai

– Megerősített ügyeletekkel állunk helyt: a különösen hideg napokon több szociális munkás fogadja a telefonokat, járja Budapest utcáit egyszerre, mint enyhébb időben – tájékoztat Kártyás Irén, a Menhely Alapítvány diszpécser- és krízisautó-szolgálatának vezetője. Ha pedig valaki Budán vesz észre rászoruló, veszélyben levő embert, most már a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által működtetett budai alközpontunkat is elérheti: a számunk (06-1/338-4186) felhívása után a kettes gombot kell megnyomni. – A korábbi évekhez képest idén nehezebb a szolgálatok helyzete, mert a hajléktalan emberek a rájuk nehezedő hatósági nyomás miatt gyakran rejtőzködnek, nem lelhetők fel régi, megszokott helyeiken, csaknem felkutathatatlanok. Nemegyszer a lakott területektől távolabb, erdőkbe húzódnak, és nehezebben kérnek segítséget, mint korábban. Ezért felértékelődik a lakossági bejelentések szerepe: sok esetben kizárólag ezen az úton értesülhetnek a segélyszervezetek a kihűlés veszélyének kitett emberek hollétéről. Berényi Anna napi tizennyolc órán át három telefon mellett ül, és hol az egyik, hol a másik után kap. Az első akkor cseng, ha a hajléktalan emberek mentését szervező budai diszpécserszolgálat 06-1/338-4186/2-es számát hívják, a második a máltai szeretetszolgálat Batthyány téri központjának (06-1/202-8517) a telefonja – itt dolgozik Anna –, a harmadik pedig egy mobil, amelynek segítségével az utcás kollégákkal tartja a kapcsolatot. Amikor megérkezem, az utcai szociális munkások éppen indulnak. Bejelentés érkezett, hogy valaki a Hárs-hegyen, a Bátori-barlang alatt, egy odúban talált menedékre, és a nagy hideg miatt hamarosan veszélybe kerülhet az élete. Ahogy hűl a hőmérséklet, úgy szaporodik a hívások száma, tegnapelőtt például nyolcvannégy érkezett – mondja Anna. Szerencsére egyre több ember ébred rá, hogy felelős az utcákra szorultakért, és nem tud érzéketlenül elmenni földön fekvő, esetleg rossz egészségi állapotban levő embertársa mellett. A szolgálat – Anna és két munkatársnője, akikkel naponta váltják egymást – minden bejelentést komolyan vesz, és értesíti az utcás kollégákat vagy a krízisautó- szolgálat munkatársait, hogy menjenek a helyszínre és próbáljanak segíteni.
Ha utcai bejelentés érkezik, a legfontosabb mindig a pontos cím megtudakolása, mert annak híján értékes fél órák mehetnek kárba. Ennek nemsokára bizonyítékát is kapjuk: telefonálnak a nemrég elindult kollégák, hogy nem találják a barlanghoz vezető utat. Anna megpróbál az útvonaltervező révén újabb információhoz jutni, de az nem ismeri a Bátori-barlangot. Közben újabb bejelentés érkezik, szintén egy odúban meghúzódó emberről. – Ha a 11-es busz megállójától a Görgényitúra-úton öt percen át haladtok, egy sziklás részhez értek. Ott lesz az odú – mondja a telefonba Anna.
A bejelentések nagy része szerencsére jobban megközelíthető helyen tartózkodó emberekre hívja fel a figyelmet: sokan próbálnak társasházak lépcsőházaiba, kukatároló helyiségeibe behúzódni. Február 2-án már a kormány szóvivője is arra szólított fel, hogy fokozottan figyeljünk a környezetünkben élő szerencsétlen sorsú emberekre, és mindent tegyünk meg annak érdekében, hogy a nagy hidegben nehogy kihűljenek. Ez sok esetben azt kívánja, hogy nézzük el akár azt is, ha úgymond jogtalanul a mi társasházunkban keresnek menedéket a fagy elől. Az életmentés kötelezettsége mindannyiunk számára felülírja a formális jogot! Legyünk megértőek, hiszen Magyarországon senki sincs százszázalékosan bebiztosítva a hajléktalanság ellen. Anna elmesél egy esetet, amikor egy óvodából kérték a segítségüket. Az intézmény korábbi kertésze, egy idős férfi került bajba, s húzta meg magát az udvaron, a kukák között, miután elvesztette a lakását. Korábban a kazánházban próbált túlélni, de onnét mennie kellett. Mivel sérült volt a lába és nehezen járt, orvosi ellátásra is szorult. A diszpécserszolgálat hozzásegítette, hogy orvoshoz, majd a Batthyány téri máltai gondozóközpont lábadozóosztályára kerüljön.

Anna sok olyan emberrel találkozik később, akinek a megtalálásában segít, mivel a diszpécserszoba melletti helyiségekben tíz (szükség esetén plusz három) fő elhelyezésére alkalmas éjjeli menedékhely, úgynevezett első befogadó is működik, egy ajtóval odébb, ugyanebben az épületben pedig huszonnégy órán át nyitva tartó orvosi rendelőt üzemeltet a szeretetszolgálat. Ugyanitt, az emeleten működik a Gondviselés Háza, amely idősek számára nyújt menedéket. Nemrég valószínűleg az életét mentették meg egy idős úrnak, aki már nem tudott járni, annyira elfertőződött a lába, a zoknija pedig úgy megkeményedett, hogy le kellett róla vágni. Azonnal fertőtleníteni kellett a sebeit, nehogy nagyobb baj legyen. Budán Anna tapasztalatai szerint telítve vannak a szállók, ezért néha hosszas telefonálásba kerül, mire valakit el tudnak helyezni. Míg ott vagyok, még háromszor hívják a szolgálatot. Az első egy újabb bejelentés, másodszorra az életmentő pont orvosa jelentkezik, hogy ma éjszakára itt helyezhesse el egy betegét, a harmadik hívó pedig az új, Etele téri Málta-menedékhely vezetője. – Most már hozzánk is küldhettek embereket – mondja a telefonba, Anna pedig felvidul a hír hallatán.

– A Katolikus Karitász felhívta egyházmegyei központjai figyelmét, hogy a nagy hidegre való tekintettel sűrítsék teajárataikat, és hosszabb időn át fogadják a rászorulókat ruhaosztó pontjaikon – mondja Écsy Gábor, a karitász országos igazgatója. – Egerben és Budapesten két új nappali melegedőt nyitottunk, hogy a hideg időszak átvészelésére lehetőséget nyújtsunk nehéz sorsú embertársainknak. Mindkét melegedő harminc fő befogadására képes: teával, meleg ruhákkal, kabátokkal, takarókkal várják a betérőket reggeltől estig. Figyelmeztetjük őket, hogy ne aludjanak szabad ég alatt, hanem keressenek fel menedékhelyeket, sőt rendkívüli hideg esetén azt is megengedjük, hogy nálunk éjszakázzanak. Szóltunk a megyei szervezetek önkénteseinek, hogy ezekben a napokban-hetekben fokozottan figyeljenek a környéken élő veszélyeztetett, szegény, idős, beteg emberekre, nehogy fűtés híján a négy fal között hűljenek ki. Ennek megelőzésére országosan tízmillió forint értékben, ötszáz családnak szállítottunk-szállítunk tűzifát.
Fotó: Kissimon István  

Ha segítségre szoruló embert lát az utcán, a következő telefonszámokon tehet bejelentést:
Budapest, pesti oldal és Pest megye: 06–1 338–4186
Budapest, budai oldal: 06–1 338 4186/2
Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye: 06–34 511–038
Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye: 06–92 323–000
Baranya, Somogy és Tolna megye: 06–72 233–169
Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: 06–42 504–618
Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye: 06–76 485–582  

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .