Hitünk gyökerei

Miért tartották a korabeli pogányok oktalanságnak, a zsidók pedig botránynak a keresztény igehirdetést? A keresztények vajon már a kezdetektől úgy beszéltek a keresztre feszített Jézusról, mint Istenről, vagy ez hosszú évtizedek alatt alakult csak ki? Larry W. Hurtado, az Edinburgh-i Egyetem újszövetség-professzora Hogyan lett Jézus Istenné a földön? című műve ezeket a kérdéseket igyekszik körüljárni.

A szerző maga is elismeri, hogy a könyv címe provokatív. Szándékosan fogalmaz így – az eredeti cím helyes fordítása inkább így kezdődhetne: Hogy a csudába… –, mert kifejezetten az érdekli, mióta beszélnek a keresztények Jézusról úgy, ahogy azelőtt csak az egy Istenről lehetett.

Elöljáróban kitér azokra az elméletekre, melyek a Jézus istenségét állító kijelentéseket megpróbálják máshonnan, a korabeli vallási felfogásokból levezetni. Wilhelm Bousset szerint ugyanis a pogány vallási környezet a felelős az istenítés kialakulásáért, William Horbury pedig királyok és messiások zsidó tiszteletére, esetleg a zsidó forrásokban fellelhető közvetítők, például Mihály arkangyal iránti hódolatra vezeti vissza a keresztények Jézusról szóló kijelentéseit. Hurtado szerint egyik álláspont sem tartható, a kulcs a kultuszban keresendő. Kimutatja – elsősorban a Szentírásra támaszkodva –, hogy Jézust már a legkorábbi évektől olyan tisztelettel illették, amely azelőtt csak az egyedülvaló Istennek járt. Ennek bizonyítéka például a Filippiekhez írt levél himnusza (2,6–11), amely maga is más, még korábban keletkezett kultikus „ódákra” támaszkodik. Ráadásul ez a szakasz Izajás könyvének egy olyan részével hozható párhuzamba (45,23), ahol Isten maga szól népéhez. A szerző a binitárius kifejezést használja annak bemutatására, hogy Jézus Krisztus isteni mivoltát és Isten egyetlenségét a korai keresztények egyszerre állították.

S miért volt keresztényellenes a hívő zsidó Saul? – teszi fel a kérdést a szerző. Azért, mert már ebben a korai időszakban olyan felháborító volt számára a Jézus iránti tisztelet, hogy azt már egyenesen üldözni kellett. Ugyancsak a korai tiszteletet bizonyítja a társadalmi környezet elemzése. Pogányok és zsidók számára is komoly következményei voltak – családi kapcsolatokban, házasságban, rabszolgaként vagy a politikai életben való részvétel terén –, ha valaki kereszténnyé lett. Pogány-keresztényként nem vehetett részt az addigi áldozatban, ezt Jézus isteni mivolta lehetetlenné tette. Zsidó-keresztényként pedig a már említett binitárius hit miatt összeütközésbe került a szigorú monoteizmussal.

A keresztény ember számára Jézus Krisztus istensége magától értődő. Ezért sem lehet érdektelen, ha tüzetesebben megvizsgáljuk, vajon „hogyan lett Jézus Istenné a földön”. Ebben segíthet bennünket ez a könyv.

(Larry W. Hurtado: Hogyan lett Jézus Istenné a földön? Pannonhalma, 2008, Bencés Kiadó)
Kapható az Új Ember könyvesboltjaiban.

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .