Ferenc pápa szeptember 1-jén jelentette be, hogy október 5-én konzisztóriumot tart, amelyen 13 személynek bíborosi kalapot ad.
Közülük tíz főpásztor lesz választó a következő konklávén. A Cath.ch svájci katolikus portál – más hírügynökségek anyagait felhasználva – a kinevezettek, valamint környezetük első reakcióját szemlézte.
„Nagy örömöt jelent a Szentatya bizalma! A kinevezés megtiszteltetés számomra” – jelentette ki Jean-Claude Hollerich, Luxemburg érseke. A jezsuita atya, aki Japánban volt misszionárius, hozzátette, imádkozni fog azért, hogy „teljes egészében az Egyház szolgálatára legyen”.
Matteo Zuppi bolognai érsek éppen egy lourdes-i zarándokúton volt, amikor értesült a hírről. A főpapi öltözet színére utalva megjegyezte, a bíborosok vértanúságig menő tanúságtételre kaptak meghívást. Az a feladatuk, hogy „jóságos tanúi legyenek az evangéliumnak”, s mindig másokat szolgáljanak.
A pápa a bíborosok testületébe emelt egy újabb kapucinust, az 59 éves Fridolin Ambongo Besungut, Kinshasa jelenlegi érsekét. (Boston érseke, Seán O’Malley szintén e szerzetesrend tagja.) Kinevezése „váratlan meglepetés” volt számára, de úgy véli, ez annak a munkának az „elismerése”, amely arra irányult, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság szenvedő lakossága visszataláljon a reményhez. (A hatalmas területű közép-afrikai állam számos politikai, gazdasági, intézményi és egészségügyi kihívással küzd. A Katolikus Egyház határozott kiállása és morális tekintélye nélkül az országban, ahol 43,2 millió katolikus él, nem indulhatott volna el a politikai konszolidáció.)
A kubai püspöki konferencia közleményben osztotta meg afeletti örömét, hogy Juan de la Caridad García Rodríguez, aki 2016 óta Havanna érseke, bíborosi kinevezést kapott. A nyilatkozatban a prelátusok hangsúlyozták a jövendőbeli kardinális „egész életének tanúságtételét”, megemlítették a benne élő „missziós tüzet”, valamint a legszegényebbek és a legkiszolgáltatottabbak iránt konkrét tettekben kinyilvánított figyelmét.
Mivel Guatemalában – az ország függetlenné válásának emlékére – kezdetét veszi „a haza hónapja” programsor, egyik honfitársuk, Álvaro Leonel Ramazzini Imeri bíborossá kreálása különösen nagy visszhangot váltott ki. A püspöktársak szemében az előléptetés Ramazzini atyának a kirekesztettek és az elesettek iránti szeretetét, az igazságosság és a béke, valamint az elvándorlók érdekében tett erőfeszítéseit jutalmazza. Huehuetenango érseke számos nemzetközi elismerést kapott már a szegények és a peremre szorultak javára végzett fáradozásaiért, a világi hatalmasok számára azonban „zavaró személynek” számít. Hosszú évek óta megfélemlítés és halálos fenyegetés célpontja. Ez történt 2004-ben és 2008-ban, amikor a San Marcos-i Egyházmegye püspökeként a guatemalai felföld paraszti és indián közösségeiért dolgozott. Akkoriban a nemzetközi bányatársaságok környezetromboló tevékenysége ellen harcolt, s egyúttal a helyi lakosság egészségéért küzdött, melyet az arany kitermelésekor használt cián és higany veszélyeztetett.
Miguel Ángel Ayuso Guixot püspök, a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke éppen Spanyolországban tartózkodott, amikor eljutott hozzá kinevezésének híre. Meghatotta, hogy a szülővárosában, Sevillában érte utol a bejelentés. Köszönetet mondott a Szentatyának, s megerősítette, hogy „a II. vatikáni zsinat szellemében” szeretné szolgálni az Egyházat, valamint a vallásközi párbeszéd előmozdítását, amely – véleménye szerint – a pontifikátus egyik prioritása.
Portugália elnöke, Marcelo Rebelo de Sousa a honfitársának, José Tolentino Calaça de Mendonça érseknek, a római Anyaszentegyház levéltárosának kinevezéséről úgy nyilatkozott: egy „rendkívüli személyiség elismerése” ez. Az államfő úgy gondolja, a döntés egyúttal a Katolikus Egyház társadalmi jelenlétének szól.
Az indonéziai főváros, Jakarta érseke, Ignatius Suharyo Hardjoatmodjo szintén a kardinálisok közé kerül. Az egyházmegye titkára szerint a kinevezés annak a vezetői szerepnek a megjutalmazása, amelyet az érsek nemzeti szinten is betölt. Ezzel a megtiszteltetéssel a Vatikán Indonézia jelentőségének is nyomatékot ad.
Ferenc pápa nemrég tett látogatást Marokkóban. Rabat érseke, Cristóbal López Romero úgy kommentálta a kinevezést, hogy az ő „legmagasabb címe és rangja a keresztségben elnyert istenfiúság”. A spanyol származású érsek hangsúlyozta: „Már a csúcson vagyok, nem tudok följebb lépni, mivel nincs magasabb rang annál, hogy valaki »Isten gyermeke«.”
Michael Czerny, az Átfogó Emberi Fejlődés Előmozdítása Dikasztérium migrációval foglalkozó szekciójának titkárhelyettese „új küldetésről, új szolgálatról” beszélt. A cseh származású kanadai pap neve a konzisztórium bejelentésekor igazi meglepetést keltett, mivel jelenleg nem olyan tisztséget tölt be, amely hagyományosan bíborosi birétum elnyerésével jár, sőt nem is püspök. Püspökké szentelését még a konzisztórium előtt megtartják.
Az angol Michael Louis Fitzgerald, a tunéziai Nefta nyugalmazott érseke, a litván Sigitas Tamkevičius, Kaunas nyugalmazott érseke, valamint az olasz Eugenio Dal Corso, az angolai Benguela nyugalmazott püspöke szintén felölti a bíborvörös öltözetet, ellenben a következő konklávén már egyikük sem lesz választó.
Az októberi konzisztórium után a 128 tagú választó bíborosi testületben statisztikai szempontból a következő adatok lesznek érvényesek: a kardinálisok 52 százaléka Ferenc pápa kezéből kapta a birétumot, XVI. Benedek pápa nevezte ki a bíborosok 33 százalékát és II. János Pál pápa a főpapok 15 százalékát. 55 európai, 23 latin-amerikai, 10 észak-amerikai, 17 afrikai, 16 ázsiai és 4 óceániai bíboros lesz. A konzisztórium után néhány nappal a választó bíborosok száma, amely most meghaladja a 120 főt, csökkenni fog, hiszen életkoruk miatt többen elveszítik a választójogukat.
Fordította: Hantos-Varga Márta
Forrás: Kaposvári Egyházmegye/Cath.ch
