(Lefele jöttem…)

Jött a kiskutya és egész teste melegével
köszöntött, a lovak lassan legelésztek,
mint ahogy kibomlik a virág, sok-sok felhő fölöttük.
Legyek és gyűrött rózsák felhője, ég felhője.
Valahonnan egy angyal pottyant oda,
besétált a világba és egyszerre esni
kezdett, s a fák, elmondani sem lehet,
egymásnak dőltek, és hullt a könnyük.
 
Szopori Nagy Lajos fordítása

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .