(Nagyon szomorú…)

Te vagy benne, távoli szerelmesem,
olyan bizonyosan, mint
tenyeredben a sors vonalai.
Olvass belőlük, aztán
menj el.
Mert föl nem foghatom mindezt,
téged sem, az esőt sem,
szeretlek.


Szopori Nagy Lajos fordítása

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..