(Nagyon szomorú…)

Te vagy benne, távoli szerelmesem,
olyan bizonyosan, mint
tenyeredben a sors vonalai.
Olvass belőlük, aztán
menj el.
Mert föl nem foghatom mindezt,
téged sem, az esőt sem,
szeretlek.


Szopori Nagy Lajos fordítása

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .