A bejelentés alkalmával az elhangzott nevek sorrendje is beszédes volt. A szentatya ugyanis legszorosabb munkatársa, Pietro Parolin államtitkár után mindjárt második helyen említette meg Lorenzo Baldisseri érseket, a Püspöki Szinódus főtitkárát. Figyelemre méltó az is, hogy míg Baldisseri elődje hosszú évek múltán sem volt bíboros, addig ő szeptemberi kinevezése után mindössze néhány hónappal bíborosi rangot kap. Nyilván azért, mert a pápa nagyobb jelentőséget kíván adni a szinódusnak és a főtitkári tisztségnek is. Vatikáni megfigyelők szerint a kinevezésekből is látszik, hogy az egyház „latin-amerikaibbá” válik.
Tény, hogy Latin-Amerikát, ahol a világ katolikusainak negyven százaléka él, eddig mindössze tizennégy bíboros képviselte a testületben. Most öttel nő a számuk.
Szembetűnő, hogy a szentatya nem a hagyományosan bíborosi rangot viselő olasz főpásztorokat nevezi ki (velencei pátriárka, torinói érsek). Gualtiero Bassetti perugiai püspököt a „második sorból” választotta.
A kilencvennyolc éves Loris Francesco Capovilla – XXIII. János pápa titkára – bíborossá emelésével Ferenc pápa nagy elődje és a II. vatikáni zsinat iránti kiemelkedő megbecsülését is kifejezi.
(KAP)
