A vállalatoknak a „szolgáló vezetés” megvalósítását ajánlotta. A bíboros a „láss, ítélj, cselekedj” módszert tartja erre a legalkalmasabbnak.
Lássuk meg a globalizáció, a világméretű gazdálkodás veszélyeit, de előnyeit is. Mérjük fel, milyen vonatkozásban vannak kedvező hatással a munka világára a modern hírközlési technika vívmányai, a világméretű pénzpiacok és a gyökeres kulturális változások. Az sem csupán gondjainkat növeli, hogy az igények fontosabbakká váltak a kötelességeknél – fogalmazott az egyházfő a vállalkozók konferenciáján tartott beszédében.
Megítélésünktől, etikai igényességünktől függ, hogy vállalataink olyan javakat állítanak-e elő, amelyek valóban jók, és a közjót szolgálják. A szegényekkel való szolidaritásunk nyilvánulhat meg abban, ha az alacsony keresetű emberek igényeit is igyekszünk kiszolgálni. Az emberhez méltó és egészséges munkakörülmények kialakítása és fenntartása az eredményes gazdálkodás nélkülözhetetlen feltétele. A gazdasági vezetés sikeressége és eredményessége nemcsak a profitban mérhető – hangsúlyozta a bíboros –, hanem abban is, vajon érvényesülnek-e legfontosabb alapelveink, amelyek értelmében az ember nem csupán munkaerő: a munkanélkülieknek, a kiskeresetűeknek, a végzettség nélküli fiataloknak is van emberi méltóságuk.
Ne feledjük, hogy az összeomlott bangladesi ruhagyár rabszolgái európai cégek kizsákmányoltjai voltak. És vannak üzemek, amelyekben tovább folyik a termelés.
