A hat- és négyosztályos gimnázium a lehetőségek gazdag tárházát kínálja a diákoknak. Nem véletlen, hogy a minisztériumban idén szeptemberben az egyházi iskolák közül elsőként a Nagy Lajost szemelték ki a nemzeti tanévnyitó helyszínéül. Az évfolyamonként öt osztályba járó közel nyolcszáz diák az általános tanulmányokon túl számos specializációban is részt vehet. A kémia–biológia, az angol–német és a matematika–informatika tagozatok mellett – az országban egyedülálló módon – működik az iskolában egy néprajzos osztály is. Nyelvek és szabadidős tevékenységek terén a választási lehetőségek szinte kimeríthetetlenek. A már klasszikusnak számító angol és német mellett olasz, francia, spanyol és latin nyelv tanulására is van lehetőség, s a szokványos sport- és szabadidős programokon túl az iskola lehetőséget biztosít a diákoknak a vívásra, lovaglásra, lovas íjászatra, sőt, az iskola saját tulajdonát képező parasztházban és a hozzá tartozó kertben még gazdálkodásra, állatgondozásra is. Művészeti együtteseik, mint a Laudate Kórus, az Orff zenekar, a Zengető együttes, a Magura néptáncegyüttes, a Faludi Ferenc diákszínpad és a Színes elnevezésű – országos első helyezett – iskolaújság mind-mind garanciát jelentenek arra a színvonalas szellemi műhelymunkára, amelynek eredményeként az iskola az országban egyetlenként volt képes egymás után három alkalommal is elnyerni a keszthelyi Helikoni Ünnepségek fődíját.
Hithűség, tisztesség, minőség – áll az gimnázium bejárata felett a mottó. A Lajosban folyó oktatás és nevelés fő szempontjai ugyanis a keresztény értékrend mentén érthetőek meg igazán. Az iskola, ahol a kétszáz éves ciszterci szerzetesi pedagógia ötvöződik a hiteles egyházmegyei papság és a keresztény családokból érkező tantestület élettapasztalatával, olyan családiasságot sugároz, amelyben a gyerekek valóban otthon érezhetik magukat. Az Angelus-rendszer, a Missziós osztályfőnöki program, a szeretetszolgálat, az Öko-suli program bevezetése, a magyar hagyományokra nevelés és a 47. számú Szent László Cserkészcsapat olyan sarokkövei az intézménynek, amelyek nélkül valószínűleg nem lehet megérteni a „Lajos-jelenséget”. Talán az sem véletlen, hogy a gimnázium 2007-ben Árpád fejedelem-díjban, a Ciszterci Öregdiákok Szövetsége pedig 2012-ben Magyar Örökség-díjban részesült.
Az iskola alapítványainak, országos és határon túli testvériskolai kapcsolatainak köszönhetően a diákoknak és a tanároknak széles rálátási lehetőségük nyílik a világra. A magyar tudományos és művészeti élet számos meghatározó személyisége tekinti alma materének a gimnáziumot. Ennek az iskolának a falai között tanult többek között Babits Mihály, Garay János, Kalász Márton költő, Surányi Miklós ésVas Gereben író, Martyn Ferenc festőművész, Keresztes-Fischer Ferenc, a második Teleki-kormány belügyminisztere vagy éppen Vörös Győző egyiptológus. A tanári kar tagja volt hosszabb-rövidebb ideig többek között Faludi Ferenc költő, Pray György történész, Bécsy Tamás színháztörténész és Fábián István irodalomtörténész.
Az iskola a lelki élet terén is tevékenyen kiveszi a részét az egyház életéből. A rendszerváltozást követő 1993-as visszavétel óta hét papot és szerzetest adott a katolikus egyháznak, s jelenleg is két kispap készül életre szóló hivatására.
Az intézmény több száz éves múltra tekint vissza, s az épületkomplexumban számos, művészettörténeti szempontból is jelentős szobor, freskó, dombormű, emléktábla idézi a régvolt idők emlékét. Az iskola ugyanakkor a modern kor kívánalmainak is minden téren megfelel. Színpaddal, modern hang- és fénytechnikával felszerelt díszterem, hatalmas sportcsarnok, vívópást és sportudvar, digitális hirdetőtáblák, projektorok, naponta frissülő, LajosTube-bal és Lajos Facebookkal ellátott honlap (www.crnl.hu), negyvenezer kötetes könyvtár (!), saját kollégium, konyha, udvari kemence, modern technológiával felszerelt szaklaborok és egy kápolna várja a diákokat.
Jó ebbe a gimnáziumba járni, jó lajosistának lenni, azaz a Szent Bernát-i gondolattal azonosulva: lángolni és világítani!
