Kutya világ

Ezt a gondolatot Kalmár Ferenc országgyűlési képviselő, kereszténydemokrata alelnök nemcsak a strasbourgi Európa Tanács közgyűlésén fejtette ki, hanem a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége által szervezett Katolikus Szabadegyetemen is. Mégis sokan ágálnak az ellen, hogy az Európai Uniót keresztény alapon kellene újjászervezni. A képviselő szerint a katolikus egyház a liberalizmus elleni harc utolsó védőbástyája. Szomorú ezt egy történelmi érzékenységgel bíró magyarnak hallani, hiszen eredetileg még Kossuth Lajos is liberális volt; csak éppen a XX. század az alapvető fogalmakat is kifordította sarkaiból. A liberalizmus elleni harc immár a nihil, az európai önfelszámolás elleni küzdelmet jelenti. Kalmár szerint az európai status quót mára a bevándorlók révén tartják fenn, a század közepére emiatt Németország iszlám ország lesz. A képviselő azt is mondja, hogy a jelenleg huszonegymilliós Romániának ebben a periódusban tizennyolcmillióra csökken a lakossága – a legfrissebb statisztika szerint viszont ez máris tizenkilencmillió. Ebből a tendenciából a politikus azt a következtetést vonja le, hogy a fehér ember civilizációjának az alkonyát éljük. Nem véletlen, hogy Németországban több a kutya, mint a gyerek.

Bajos ezekkel az érvekkel vitatkozni, csak szerényen szeretném ellenvetni: a kereszténység azért mégsem egy az egyben azonos a fehér ember kultúrájával. Krisztus sem nyilvánított ki ilyesmit. A kulturális vészharang megkongatása ugyanakkor jogos – hogy ne köszöntsön ránk kutya világ.