Fotó: Lambert Attila
Vízkereszt ünnepe különösen kedves volt Slachta Margit számára. A Szociális Testvérek Társasága minden évben az ehhez az ünnephez legközelebb eső szombaton tartja az alapító napját. „Ez az a nap, amikor Krisztus kilép a világ elé. Mi is ezen a napon szeretnénk megmutatni, milyen szolgálattal járunk küldetésben a világban” – mondta Szabó Katalin testvér, a közösség magyarországi elöljárója.
Harmadízben rendezett a társaság bárki számára látogatható, nyitott ünnepet, a közösség évtizedes jelenlétének és tevékenységének egyik helyszínén. A Szentháromság-plébániára hívták össze a testvéreket, valamint a társaság kültagjait, barátait, munkatársait és az érdeklődőket.
Az ünnep vendégelőadója és a szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros, prímás volt. A nap programja képet adott a közösség sokoldalú szolgálatáról, amit a nővérek ma is az alapító, Slachta Margit szellemében végeznek. Budapesten és több vidéki helyszínen kis közösségekben működve fáradoznak a testvérek környezetük lelki megújítása érdekében. A 84 tagot számláló rend sokszínű tevékenységéből 22 előadás, fórum és beszélgetés adott ízelítőt a nap folyamán. Szó esett hivatásról, családpasztorációról, imaszolgálatról, zene- és művészetterápiáról, evangelizációról, hitoktatásról, idős- és beteggondozásról, teremtésvédelemről, népművészetről. A pszichológiában és a mentálhigiénében járatos testvérek a konfliktuskezelésről, veszteségeink feldolgozásáról és az emberi kapcsolatainkról beszéltek.
Előadásában Erdő Péter bíboros az alapító alakját állította a középpontba. Fölelevenítette Slachta Margit munkásságának egyes állomásait, és számba vette mai társadalmunk aktuális kérdéseit is, azt keresve, milyen válaszokat adna ezekre Slachta Margit. A rendalapító egyfajta közéleti katolicizmus képviselője volt, a mindennapi élet valamennyi kérdésében azonnal felismerte, mi a keresztény szeretet mondanivalója. A háború után részt vett a politikai élet újraindításában, a szocializmus éveiben pedig határozottan kiállt az emberiesség ügye mellett.
Erdő Péter szerint az Egyház ma nem vállalhatja fel, és a világ sem várja tőle, hogy kész gazdasági-politikai koncepciókat, politikai filozófiákat dolgozzon ki. Állásfoglalásának indoklására a főpásztor elmondta: a természet- és a társadalomtudományok fejlődésének következtében a világ mára olyannyira bonyolulttá vált, hogy helyes tényállások megfogalmazása, a valós helyzet feltárása csak egy-egy szakterület nagyfokú ismerete alapján lehetséges.
Ezzel párhuzamosan tapasztalhatjuk azt is, hogy a nyugati világban élő emberek nagyon felszínes módon tájékozódnak napjaik valóságáról. A klasszikus út – tényfeltárás, logikus érvelés, meggyőzés – helyét mára a propaganda, a reklám és a manipuláció vette át.
Ugyanakkor az alapkérdések – például az igazságosság, az emberi méltóság kérdése – megoldásért kiáltanak. A nyugati államok nem akarnak költeni az oktatásra, az egészségügyre és a szociális szférára. Tanúi lehetünk annak, hogy hazánkat szinte pellengérre állítják, amiért felvállalja ezeket a területeket.
A bíboros szerint európai társadalmi berendezkedésünk alapjait veszélyezteti az angolszász jogszemlélet térhódítása, amely túl nagy szabadságot enged a bírói mér-
legelésnek. Precedenst mindenre és mindennek az ellenkezőjére is lehet találni – fogalmazott a bíboros, és hangsúlyozta: ez a gyakorlat az egész európai jogi kultúrát megrázta.
Egy másik, főként Kelet- és Közép-Európában megfigyelhető jelenség a vezető rétegek kriminalizálódása, ami jelentősen hozzájárult az állam
tekintélyének meggyengüléséhez, a belé vetett bizalom megrendüléséhez.
– Feladatunk, hogy az egyes emberhez eljuttassuk az örömhírt, azt a bizonyosságot, hogy az életének van értelme – fogalmazott a bíboros. – Hogyan tegyük ezt? „Ismerjük meg egyre jobban a Szentírást, tegyük életünk irányadójává, s éljünk meg szorosabb közösséget egymással. Hétköznapi életünkben tegyük valósággá a szentírási elvet: arról ismerjenek meg benneteket, hogy szeretitek egymást. Ez a kívülállók számára vonzóvá teheti az életprogramunkat. „A hit objektív valóság. Képes arra, hogy mindenkit boldoggá tegyen. Jézus léte történelmi tény, s tanítása az a középpont, amire építünk” – fogalmazott Erdő Péter bíboros.
A gondolatébresztő előadást szentmise követte. Erdő Péter mellett számos pap testvér koncelebrált, köztük Kosinsky Béla, a Szentháromság-templom jelenlegi plébánosa és elődje, Tomka Ferenc. Erdő Péter a szentbeszédében leszögezte: „Vissza kell térnünk a gyökerekhez, Jézus személyéhez. Ő mutatja meg nekünk, mi Isten akarata, és mi az az út, amin járva eljuthatunk hozzá.”
A szociális testvérek közösségében sok a fiatal. Jelenleg öt novíciájuk van, és többen most ismerkednek a közösséggel. Szabó Katalin testvért arról kérdeztük, hogyan élik meg a hivatásgondozást. Mint mondta, rendszerint hosszabb ideje tartó kapcsolat eredményeként születnek meg az új hivatások. A közösség havonta lelkinapot tart a fiataloknak, meghívják őket ünnepeikre, a szent három napra, de például szilveszterre is. A rendszeres találkozások alkalmával az érdeklődők egyre jobban megismerhetik a közösséget, s egyre mélyebbre juthatnak az elköteleződésben. Figyelnek arra is, hogy a fiatalokat korban hozzájuk közel álló testvérek fogadják, olyanok, akik már egy-két lépessel tovább jutottak az elköteleződési folyamatban. Általában így születnek az új hivatások.
