Fotó: Lambert Attila
A plébánia épülete nem egyszerűen szolgálati lakás, lakóhely. Lehetőséget kínál arra, hogy a plébános állandóan jelen legyen a hívei körében – hangsúlyozta Erdő Péter bíboros, prímás a budakalászi Szent Kereszt Felmagasztalása-plébánia új épületének megáldásán, november 3-án.
Három épület osztozik az egykori méretes gazdasági udvaron a budakalászi Szent Kereszt Felmagasztalása-plébánia területén. Az eredeti plébánosi lakást közösségi célokra használják. Az idők folyamán feleslegessé és romossá vált gazdasági épületek helyén új lakást építettek a plébánosnak, ám az egyik gazdasági épületet, amelynek történelmi jelentősége is van, meghagyták. Ez is a közösségek otthonaként működik.
Szükség is van a helyre. Budakalász és az első világháború után alapított Szentistvántelep híveinek kell a tér. Közel 300 fős itt a cserkészcsapat, és száz körüli a ministránsok és a hittanosok száma. Emellett karitászcsoport, felnőtt és ifjúsági katekéziscsoport, baba-mama és nagypapa-nagymama klub, valamint gitáros kórus is működik a plébánián.
A népes közösség Erdő Péter bíborossal ünnepelte az Esztergom-budapesti főegyházmegye anyagi támogatásával és közösségi munkával elkészült új paplak megáldását, amelyre a liturgia után került sor.
A szentmisére megtelt a szépen felújított templom. Az őslakosok mellett fiatal családok, sok kisgyermek is részt vett az ünnepen. A budapesti agglomerációhoz tartozó Budakalászra előszeretettel költöznek ki a fővárosiak, s ezáltal új életet adnak a várossá avatásának tizedik évfordulóját idén ünneplő településnek. Budakalász sorsa csaknem megpecsételődött a német ajkú lakosság 1946-ban bekövetkezett kitelepítése, valamint a korábbi gazdasági szerkezet átalakulása miatt – mondta el a településről szóló bevezetőjében Kelemen László plébániai kormányzó.
A szentmise főcelebránsa és szónoka, Erdő Péter bíboros arról beszélt, hogy a plébánia épülete nem csupán szolgálati lakás, hanem olyan tér, amely lehetőséget kínál arra, hogy a plébános mindig a hívei körében lehessen. Az Egyház helyi közösségeiben a világi hívők szorosan együttműködnek a felszentelt pappal, a közösség pásztorával. A pap Krisztust jeleníti meg a szentmisében és a szentségek kiszolgáltatásakor, s őt képviseli az igehirdetés és a tanítás feladatának gyakorlása során is. Az ő nevében, az ő szeretetével kell irányítania a közösséget, ezáltal teljesíti pásztori küldetését. A helyi plébániai közösségek pedig nem csupán tagjaik lelki igényeit szolgálják, hanem missziós küldetésük is van. Ma is érvényes Krisztus parancsa: tegyetek tanítványommá minden népet.
Az új paplak építésének terve két évvel ezelőtt merült fel, mert a plébániai csoportok és közösségek számára szűkösnek bizonyult az addigi plébánia. Közösségi összefogással lebontották a régi, romos épületet, a korábbi paplak pedig a közösség életének színtere lett. A harmadik épület, az egykori kocsiszín már a hatvanas évek második felében a plébániai közösségek otthonná vált. Ekkor ugyanis itt talált menedékre és kezdte meg az ifjúsági közösségi munkát Somogyi Sándor regnumi atya.
A szentmise után az ünneplő közösség Erdő Péter bíboros vezetésével az új paplak elé vonult, ahol a főpásztor megáldotta az épületet. Kelemen László köszönetet mondott a híveknek, és reményét fejezte ki, hogy megújult erővel és lelkesedéssel, Krisztusra figyelő tekintettel lakják majd be az új tereket.
A Szent Kereszt Felmagasztalása-templom mai épülete a XX. század elején épült. 1907. szeptember 15-én az akkori székesfehérvári megyéspüspök, Prohászka Ottokár szentelte fel. Az egyházmegyék területi rendezése során, 1993-ban Budakalászt a Székesfehérvári egyházmegyétől az Esztergom-budapesti főegyházmegyéhez csatolták. Abban az évben készült el a templom új liturgikus tere, valamint a márvány szembemiséző oltár és a felolvasóállvány. Az 1944-ben elvitt harang helyére 1994-ben az egyházközség közadakozásból újat öntetett, és ekkor szerelték fel a toronyórát is.
A XX. század húszas éveiben létesített Szentistvántelepen 1948. június 20-án Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök tette le a templom alapkövét. A templomépítés azonban 1950-ben félbemaradt. Az 1960-as népszámlálás szerint a telep lakossága 828 fő volt, ám a hívek száma évről évre csökkent. 1963-ban társadalmi munkában folytatták a templom építését, amely 1965-re el is készült. A templomot Szent István király tiszteletére szentelték fel, és 1969-ben emelték plébániai rangra. Az egyházmegyei határok rendezése során, 1993-ban került az Esztergom-budapesti főegyházmegyéhez. A szentistvántelepi plébániát a mindenkori budakalászi plébános látja el.
