Krisztus szeretetének közvetítői
Fotó: Huszár Márk

 

A veszprémi Szent Mihály-bazilikában június 15-én Márfi Gyula érsek áldozópappá szentelte Merva Péter, Simon László, Szabó Zoltán és Tóth Tamás diakónusokat, valamint akolitussá avatta Tiszta Zsoltot. A váci székesegyházban június 16-án Beer Miklós megyéspüspök pappá szentelte Kovács Zsoltot és Torma Zsolt Joelt. Átmeneti diakónus lett Bógár Zsolt, állandó diakónus Bakos Péter, Kiss Balázs, Katona Pál, Simon Zoltán, Szakali Tibor és Ferencz Zoltán József.
Június 16-án a győri Nagybol­dogasszony-székesegyházban Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke ünnepi szentmise keretében áldozópappá szentelte Holpár Balázs diakónust, valamint diakónussá szentelte Both Zoltánt, Méry Lászlót és Varga Gábort.
Ternyák Csaba egri érsek Pintér Bálint, Soltész Ádám, Resch András és Resch Tamás ötödéves papnövendékeket diakónussá, Czókoly Sándor és Drahos Dávid diakónusokat pappá szentelte június 16-án az egri bazilikában.
Június 16-án Udvardy György pécsi megyéspüspök áldozópappá szentelte Fekete Zoltánt és Lábár Tamást, valamint diakónussá szentelte Kárász Gábort, Kovács Józsefet és Molnár Eriket. Az alábbiakban rövid tudósításokat közlünk a múlt hétvégi szentelések helyszíneiről.

A veszprémi Szent Mihály-bazilikában június 15-én Márfi Gyula érsek áldozópappá szentelte Merva Péter, Simon László, Szabó Zoltán és Tóth Tamás diakónusokat, valamint akolitussá avatta Tiszta Zsoltot.
Az ünnepi szentmisére a főegyházmegye területéről és azon túlról is nagy számban érkeztek papok, rokonok, barátok és hívek, hogy együtt ünnepeljenek és imádkozzanak.
Márfi Gyula homíliájában arra buzdította a szentelendőket, hogy leg­első feladatuk legyen hálát adni a Jóistennek. Erre kötelez minket a szentmise görög elnevezése, az eu­charisztia, amely magyarul hálaáldozatot jelent. Erre ösztönöz minket a Szűzanya imája: „Magasztalja lelkem az Urat”, és ezt kéri a nemzetek apostola, Szent Pál is: „Minden imádságotokban és könyörgésetekben terjesszétek kéréseteket az úr elé, hálaadásotokkal együtt.” Maga az Úr Jézus is hálát adott a csodálatos kenyérszaporításkor, és amikor feltámasztotta a halálból Lázárt – folytatta a főpásztor.
A szentelendőkhöz fordulva hangsúlyozta: „Köszönjük meg az aratás Urának, hogy megbízhatónak tartott és meghívott benneteket a szolgálatra. A meghívást követték a felkészülés szép, de fáradságos évei, ám ekkor is az Úr kegyelme volt az, ami erőt adott nektek a munkához. Máskor örömmel és reménnyel töltötte el lelketeket. Végül a szentelés által megbízást és kegyelmeket kaptatok az Ige hirdetésére, a Szentségek kiszolgáltatására, valamint arra, hogy neveljétek és testvéri közösséggé alakítsátok Isten népét.” Az érsek arra kérte őket, hogy mondjanak köszönetet az Úrnak, és örüljenek, mert Isten emberei lettek, akiket az Úr Jézus nemcsak meghívott szolgálatára, hanem a barátságába is fogadott, rájuk bízva a saját titkainak, valamint Isten és ember kiengesztelődésének szolgálatát. „Örüljetek, mert mostantól bárhová mentek, mindenhol Krisztus követei lesztek, és Isten maga szól majd általatok. De mondjatok köszönetet szüleiteknek, nevelőiteknek, barátaitoknak és mindazoknak, akik segítettek benneteket, hogy eljussatok a papszentelésig. Bizalommal kérjétek a Jóistent, halmozzon el titeket további kegyelmeivel, hogy lelkipásztori szolgálatotok – bárhová kerüljetek – a szó nemes értelmében sikeres legyen.”
Gondolatait Kalkuttai Szent Teréznek a korondi templom kertjében kifüggesztett szavaival zárta: „Az emberek esztelenek, következetlenek és magukba fordulnak, mégis szeresd őket.
Ha jót teszel, megvádolnak, hogy önzés és hátsó gondolat vezérli cselekedeted, mégis tégy jót. Ha sikeres vagy, hamis barátokat és igazi ellenségeket nyersz, mégis érj célt.
Ha jó, amit teszel, holnap már feledésbe megy, mégis tedd a jót. A becsületesség, az őszinteség sebezhetővé tesz. Mégis légy becsületes és nyílt.
Amit évek alatt felépítesz, lerombolhatják egy nap alatt, mégis építs. Az embereknek szükségük van a segítségedre, de ha segítesz, támadás érhet, mégis segíts.
A legjobbat add a világnak, amid csak van, és ha verést kapsz cserébe, mégis a legjobbat add a világnak, amid csak van.”
Forrás: Veszprémi Főegyházmegye

*

Beer Miklós váci megyéspüspök a a június 16-i szentelés előtt hangsúlyozta, hogy a pap- és diakónusszentelés mindig az Úr gondviselő szeretetét mutatja meg, majd arra kérte a váci székesegyházban egybegyűlteket, hogy pünkösd utáni hittel adjanak hálát Isten gondoskodásáért, és imádkozzanak a szentelendőkért.
Az ünnepi szentmisén részt vett Varga Lajos segédpüspök, az egyházmegye papsága, a papnövendékek, akolitusok és diakónusok, családta­gok és a templomot megtöltő hívek.
Az evangéliumot követően Kocsis Imre nagyprépost név szerint szólította és bemutatta a szentelendőket: Bógár Zsolt kispapot, valamint Bakos Péter, Kiss Balázs, Katona Pál, Simon Zoltán, Szakali Tibor és Ferencz Zoltán akolitusokat, Kovács Zsolt és Torma Zsolt Joel ideiglenes diakónusokat, akik méltónak találtattak a szentség felvételére.
Szentbeszédében Beer Miklós a személyes meghívás jelentőségéről beszélt: „Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket” – a személyes kiválasztás, az, hogy az Úristen miként is talál meghívottjaira, az ő titka. A püspök arra kérte a szentelendőket, hogy gondoljanak vissza életútjukra, arra, hogyan érezték meg a Jóisten bizalmát hivatásukra, és adjanak ezért hálát neki.
A meghívás azonban minden keresztény embernek megadatott. Jézus a barátainak nevez minket, és mindent elmond arra vonatkozólag, hogyan ismerhetjük meg a keresztény ember élethivatását. „Bármit kértek az Atyától, megadja nektek, képessé tesz benneteket a Szentlélek erejéből arra, hogy küldetéseteket be tudjátok teljesíteni, és életetek gyümölcsöző legyen” – hangsúlyozta a főpásztor.
A Pál apostol által megtapasztalt és a Korinthusiaknak írt levélben bemutatott krisztusi szeretet ajándékáról elmélkedve kiemelte, hogy a keresztre feszített Jézus a legnagyobb szeretettel szeretett minket, mert senkinek nincs nagyobb szeretete annál, mint aki életét adja barátaiért, értünk. „Ahogy engem szeret az Atya, én is úgy szeretlek titeket – mondja Jézus. Ennek a szeretetnek kell sürgetnie minket: ha így szeret bennünket az Atya, nekünk is így kell szeretnünk egymást” – buzdított a megyéspüspök.
Az áldozópapnak, a diakónusnak és minden keresztény embernek a testvérek szolgálatában kell állnia, mindennap fel kell karolnia az elesetteket, vigasztalnia a szomorkodókat és bátorítást adnia a csüggedőknek – ezáltal lesz az életük megszentelt. Beer Miklós a szentelendőknek azt tanácsolta: ne a szabályok betartatására, a rend fenntartására helyezzék a hangsúlyt, hanem Krisztus szeretetének közvetítői legyenek, adjanak reményt a világnak, a rendet pedig majd az Úristen megteremti az örök életre. „Az erőt ehhez folyamatosan megkapjátok a Szentlélektől, elsősorban az Eucharisztiában. Az örök élet tápláléka adja meg nektek, hogy gyümölcsöt tudjatok hozni!” – fogalmazott beszéde végén a püspök.
A szentmise zárásaként Beer Miklós megköszönte a Jóisten bizalmát, gondoskodó szeretetét és azt, hogy a Szentlélek mindvégig vezette őt papi és püspöki szolgálatában. Megköszönte neki az akolitusokat, a diakónusokat, a jubiláló paptestvéreket és valamennyi paptestvért. Majd arra kérte a híveket, hogy folyamatosan imádkozzanak papjaikért és diakónusaikért, hogy hűséggel, szeretettel és a Krisztus által rájuk bízott kiengesztelődés szolgálatával munkálkodjanak. Végezetül Isten áldásával engedte útjukra az egybegyűlteket.
Forrás: Váci Egyházmegye

*

Június 16-án a győri Nagyboldog­asszony-székesegyházban Veres András megyéspüspök ünnepi szentmise keretében áldozópappá szentelte Holpár Balázs diakónust, valamint diakónussá szentelte Both Zoltánt, Méry Lászlót és Varga Gábort a Győri Egyházmegye szolgálatára.
A szentmisén Pápai Lajos nyugalmazott győri püspök, valamint az Egyházmegye papsága koncelebrált.
Veres András szentbeszédében a szentelendők által választott szentírási szakaszokról elmélkedett. Ezek közül az egyik Pál apostol hitvallása volt, amelyben arról szól, hogy miért fogadta el az Úr meghívását az apostoli szolgálatra, és milyen lelkülettel próbál eleget tenni ennek: „Mindenkinek mindene lettem, hogy mindenkit üdvözítsek” (1Kor 9,22). Isten embere belső késztetésből cselekszik: nem kell bátorítani arra, hogy tanúságot tegyen arról, amit igaznak tart. Mert vágyakozik arra, hogy a felismert igazságot megvallja mások előtt. És különös módon igaz ez akkor, ha Isten küldötte megtapasztalja azt a szeretetet, amely kiválasztotta őt a szolgálatra. Akkor ugyanaz az érzése támad, mint Péter apostolnak a főtanács előtt: „Mi nem hallgathatunk arról, amit láttunk és hallottunk” (ApCsel 4,20).
Veszélyt jelenthet azonban az a félelem, ami Jónást is eltöltötte: „hiába beszélek nekik a megtérésről, nem hallgatnak rám, inkább elmenekülök a feladat elől”. Korunkban azt tapasztaljuk, hogy kevesen vannak azok, akik készek hősiesen, bátran és áldozatkészen megvallani Isten szeretetét az emberek előtt. S még kevesebben vannak, akik készek Isten szeretetét hirdetni másoknak. Sokan még családi, baráti, munkahelyi környezetben sem mernek beszélni a hitükről. Pedig ami fontos számunkra, azt nem hanyagoljuk el.
Azt hallottuk a mai evangéliumban (Lk 5,1–11), hogy amikor Jézus a Genezáret tavánál állva látta a hozzá sereglett emberek sokaságát, bárkába szállt, hogy hirdesse nekik az evangéliumot. Jézus igyekezett minden alkalmat megragadni arra, hogy tanúságot tegyen a világban az Atya szeretetéről. Fáradhatatlanul kész volt megtenni ezt, ezért jött a világba. Küldetésének folytatásához pedig embereket választott, akiknek ugyanazzal a fáradhatatlan, kitartó és hűséges szeretettel kell hirdetniük az evangéliumot – hangsúlyozta a Győri Egyházmegye főpásztora.
„Tudatában kell lennetek annak, hogy ti is abban a csónakban eveztek, amelyből Jézus tanít. Jézus ajkaivá kell válnotok! Az apostolok hűségével kell hirdetnetek az evangéliumot. Péter, aki ma is Jézus csónakját vezeti, szól hozzánk. Az iránta való hűséggel kell teljesítenünk szolgálatunkat” – emlékeztette a szentelendőket Veres András püspök. ­Jézus így bátorítja Pétert: „Ne félj! Ezentúl emberhalász leszel” (Lk 5,10). Ezzel kapcsolatban elgondolkodhatunk azon, vajon elsősorban miért halászokat választott Jézus az apostoli szolgálatra. Sajátos hasonlóságot fedezhetünk fel a halászat és az apostolkodás között. Mindkettőhöz szükség van elszántságra, erőre és ügyességre. S ami még ennél is fontosabb: tudni kell szembenézni az eredménytelenséggel, és vállalni a szüntelen újrakezdést.
„Kedves szentelendő testvéreim! Ha sok sikert szeretnétek elérni az életben, akkor nem a papi hivatást választottátok volna. Gyakran előfordul, hogy szolgálatunk során nem kapunk visszacsatolást, nem látjuk igazán, hogy egy-egy lélekben mi indul el egy prédikáció, egy testvéri beszélgetés vagy egy szentgyónás nyomán. Azért választottuk a papságot, mert nem a visszaigazolást keressük. Azt kérem, hogy mindig legyen meg bennetek az újrakezdésre való elszántság, és minden látszólagos sikertelenség ellenére legyetek mindig készek az újrakezdésre!” – buzdította a szentelendőket a főpásztor. „Evezz a mélyre!” – Jézus ezekkel a szavakkal oszlatja el a kétséget Péterben (vö. Lk 5,4), aki ezt is válaszolhatta volna neki: „Uram, te ács vagy, miért szólsz bele a halászok munkájába? Mi tudjuk, hogy ha egész éjjel nem fogtunk halat, napfelkelte után sem fogunk.” Péter azonban Jézus parancsára mégis kiveti a hálót. Nem az emberi ügyesség, leleményesség, hanem Isten kegyelme hoz eredményt, terem gyümölcsöt.
Péter a csodálatos halfogás láttán megrémül: „Uram, menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok!” (Lk 5,7) „Gyengeségeink, bűneink ugyanezt az érzést keltik bennünk Isten jelenlétében. És minél gyakrabban érezzük ezt, annál biztosabb, hogy tudatosan tesszük azt, amit az oltáron és a szentségek kiszolgáltatásával teszünk” – fogalmazott a szentmise főcelebránsa.
A szentbeszéd végén Veres András püspök az ezüst-, arany- és gyémántmiséjüket ünneplő paptestvéreket köszöntötte: „Az Egyházmegye nevében örömmel és szívesen mondok köszönetet a huszonöt, ötven- és hatvanéves szolgálatért. Biztos vagyok abban, hogy ti is tapasztaltatok eredménytelenséget a szolgálatotok során. De ma példaként álltok előttünk, mert minden értetlenség, ellenséges magatartás és csalódás ellenére mindig készek voltatok kivetni a hálót Jézus szavára. Így részetek lett örömökben, sikerekben is.”
A főpásztor elmélkedése zárásaként arra buzdította a szentelésen jelen lévő fiatalokat, hogy Simon Péterhez hasonlóan ne féljenek követni Jézust. A szentmise végén a szertartás résztvevői Boldog Apor Vilmos püspök közbenjárását kérték új papi és szerzetesi hivatásokért. Veres András püspök köszönetet mondott Holpár Balázs újmisés áldozópap, valamint Both Zoltán, Méry László és Varga Gábor diakónusok szüleinek, hogy gyermekeiket az Egyház szolgálatára nevelték.
Forrás: Győri Egyházmegye Sajtóirodája

*

Ternyák Csaba egri érsek Pintér Bálint, Soltész Ádám, Resch András és Resch Tamás ötödéves papnövendékeket diakónussá, Czókoly Sándor és Drahos Dávid diakónusokat pappá szentelte június 16-án az egri bazilikában.
Az ünnepi szentmisén részt vett a főegyházmegye papsága, a papnövendékek és a hívők sokasága.
Ternyák Csaba úgy fogalmazott: az egész Egyház ünnepe ez a nap. Mindannyian imádkozunk a szentelendőkért, hálát adunk azért, hogy sokan támogatták őket. A paptestvérek a kézfeltétel ősi szertartásával befogadják a szentelendőket.
A főpásztor köszöntötte a jubiláló lelkipásztorokat, az öt ezüstmisést, valamint a szentelése 65. évfordulóját ünneplő Katona István nyugalmazott segédpüspököt és Gonda Imre apostoli protonotáriust.
Az egri érsek az evangéliumra utalva elmondta: Péter, Simon fia háromszor mondott igent Jézus kérdésére, miként a szentelendők is bizonnyal megkapták ezt a kérdést: „Szeretsz-e engem?”, s egyértelműen kifejezték szándékukat, az Úr iránti elkötelezettségüket. Jézus Péter szeretetére, egyértelmű válaszára volt kíváncsi, miként az Úr a szentelendőkére. A szeretet a legnagyobb hajtóerő, ha nem a könnyebb végén fogjuk meg a dolgot, s a kérdések mind ugyanannak az egyetlen kérdésnek a konkretizálására szorítkoznak: „Szeretsz engem?” A válasz után a feladat, hogy kövessük Jézust, s legeltessük juhait. Ez nem keresztúti ájtatosságot, jámborságot kíván csupán, hanem a jó pásztor mintájának követését. Megharcoltatok a hivatásért. Krisztus lakik a szívetekben, a hivatás már nem kérdés.
A meghívást most a küldetés megerősítésére kaptátok – mondta Ternyák érsek. – A két új pap mellett négy diakónust is szentelhetek, s ez nagy öröm számomra – tette hozzá. Közülük ketten a Redemptoris Mater Egyházmegyei Missziós Szemináriumnak, ennek az Egerben néhány éve működő intézménynek a hallgatói.
A pap szolgálata nem magányos küzdelem. A közösség befogad benneteket, ma bekerültök Jézus egri barátainak legszűkebb körébe, s ez meghatározza az életeteket. Köszönet mindenkinek, aki hivatásotok kibontakoztatásában szerepet játszott – zárta beszédét az érsek.
Forrás: Bérczessy András /Egri Főegyházmegye

*

Udvardy György pécsi megyéspüspök június 16-án a pécsi székesegyházban ünnepi szentmisében diakónussá, vagyis szerpappá szentelte Kárász Gábort, Kovács Józsefet és Molnár Eriket, akik Esztergomban, az Érseki Papnevelő Intézetben folytatták tanulmányaikat. Ugyanekkor áldozópappá szentelte a jelenleg Szekszárdon szolgáló Fekete Zoltánt és a pécsi székesegyházi plébánián szolgáló Lábár Tamást.
A papszentelés előtt hagyományosan gyalogos zarándoklat indul a szentelendőkért Mecseknádasdról Püspökszentlászlón át Pécsre. A zarándokok június 15-én, pénteken dél­után indultak útnak a mecseknádasdi Árpád-kori Szent István-kápolnától. Este 8 órakor Udvardy György pécsi megyéspüspök Püspökszentlászlón mutatott be szentmisét, majd szentségimádással zárult a nap. A zarándokok másnap hajnalban keltek útra ismét, és a délelőtt 10 órakor kezdődő ünnepi szentmisére Pécsre értek. Így lett ez a zarándoklat ima és felajánlás a szentelendőkért.
Kérjük Isten kegyelmét mind­azokra, akik az egyházi rend szentségének első és második fokozatában részesültek!
Forrás: Pécsi Egyházmegye

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..