Krisztus által a szeretetben

A négyévente összehívott káptalan feladata, hogy megválassza az új általános főnöknőt és tanácsát, valamint megtárgyalja a rend jövőjét érintő fontosabb ügyeket. A közösség tíz örökfogadalmas tagja vett részt az október 5. és 8. között megtartott tanácskozáson, amelynek mottóját az Efezusi levélből vették: „Krisztus által a szeretetben meggyökerezve és megalapozódva legyünk” (Ef 3,17).
A választás napján, október 6-án Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek elnökölt. A szentmisében a Szentlélek segítségét kérték a jelenlevők. Erdő Péter a prédikációjában arra buzdította a nővéreket, hogy továbbra is Jézus nevében végezzék szolgálataikat.
A választás eredményeként újra Kóródi M. Veronika nővér lett az általános főnöknő, a rendi tanácsot pedig Érsek M. Anna, Ivácson M. Rita, Takács M. Klarissza és Hajós M. Ágnes nővérek alkotják. A káptalan munkáját Berhidai Piusz OFM segítette. A szertartás Te Deummal zárult.
Egy rövid történet jól illusztrálja, milyen áldozatos munkát végeztek egykor a nővérek Budapesten: „A zugligeti épületünket 1941-ben vásároltuk, ez lett a lelkigyakorlatos házunk, itt laktak azok a nővérek, akik a budapesti szegénygondozást végezték” – elevenítette fel a múltat Takács Etelka M. Klarissza nővér 2011-ben, amikor visszakapták a villaépületet. 1945 májusában negyvennyolc óra alatt kellett kiüríteni és a Szövetségesek Ellenőrző Bizottságának átadni a rend zuglói, Ida utcai házát. A kilakoltatott nővérek ekkor a szegényekkel, az idős gondozottakkal együtt a villába költöztek.
A Zugligeti út 73. szám alatt található díszes, tornyos épületet Fürst Mór építtette 1891-ben. Nem tudni, mennyi ideig volt birtokában az ingatlan, mindenesetre egy 1925-ből származó építésiengedély-kérelmen már Gál Jenő és neje szerepel tulajdonosként.
Miután a nővérek 1941-ben megvásárolták, a kultuszminisztérium 1947-ben kívül-belül felújíttatta az épületet, ám tulajdonosaik nem sokáig örülhettek a rendezettebb körülményeknek, hiszen a szerzetesrendek feloszlatásának hulláma hamarosan őket is elérte. Igaz, csak némi késéssel: hivatalosan 1950-ben kellett volna megszűnnie a rendnek, három nővér azonban úgy döntött, amíg lehet, folytatják gondozómunkájukat.
Klarissza nővér elmesélte, hogy az „ottfelejtett nővérek” egy éven át a saját fizetésükből gondoztak húsz idős embert. Úgy tudták fenntartani magukat és az intézményt, hogy közülük ketten cselédként dolgoztak ismerősöknél, harmadik társuk pedig eközben vigyázott az otthon lakóira. A hatóságok illetékesei nagyon meglepődtek, amikor kiderült, hogy a rend tagjai saját elhatározásból, önkéntes munkával továbbműködtették a szeretetotthont. Bár az épületet 1951-ben államosították, a nővérek iránt érzett tisztelet jeléül mindhármuknak kiutaltak egy-egy lakást.
2011-ben kapta vissza zugligeti ingatlanát a Ferences Szegénygondozó Nővérek Kongregációja, amely a Chemin Neuf katolikus közösségnek adta használatba a villaépületet. A rend hazánk három városában a mai napig működik, bár a nővérek száma erősen megfogyatkozott.

Forrás és fotó: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye; Ferences Szegénygondozó Nővérek

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..