Fotó: Lambert Attila
Egy évvel ezelőtt Asztrik érsek jobb felkarcsontját ládába helyezték, és pecséttel lezárták, hogy a remélt kanonizáció után ereklyeként a tisztelet tárgya lehessen. A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye kezdeményezte első érseke szentté avatásának eljárását. Azután kerülhetett sor erre, hogy természettudományos vizsgálattal igazolták, a székesegyházban az 1910–1911-es ásatáskor Foerk Ernő által feltárt szarkofágban valóban Asztrik sírlelete található. Bábel Balázs érsek a főegyházmegye abbéli reményét fogalmazta meg, hogy a Pannonhalmán már régtől fogva szentként tisztelt érsek kanonizációja idővel valóban megtörténhet.
November 12-én a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, Alberto Bottari de Castello érsek, apostoli nuncius, valamint állami méltóságok, köztük Áder János köztársasági elnök, Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, Hegyi László miniszteri főtanácsadó (Emberi Erőforrások Minisztériuma), Latorcai Csaba, társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkár jelenlétében ünnepeltek Kalocsán. A szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros, prímás volt, a szentbeszédet Várszegi Asztrik püspök főapát mondta.
A Nagyboldogasszony-főszékesegyházban nagy sokaság gyűlt össze. Bábel Balázs érsek az egész egyházmegye ünnepévé tette Asztrik napját azáltal, hogy az emléknapra meghívta az egyházmegye közösségeinek képviselőit, köztük a katolikus oktatási intézmények vezetőit.
Hazánk áldott föld. Ha régészeti feltárásba kezdünk, múltunk újabb és újabb részletei tárulnak fel, és a tárgyi emlékek lelki értékeinkre irányítják a figyelmünket. Így lesz egyre gazdagabb azok emlékezete, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a keresztény hit elterjedjen és megmaradjon hazánk földjén – köszöntötte Erdő Péter bíboros az ünneplőket.
Várszegi Asztrik főapát a „Tegyetek tanítványommá minden népet” jézusi parancs alapján három kezdet között vont párhuzamot. Az első kezdet a meghívás: Isten a kezdeményező, szeretete vezeti, amikor az emberhez lép. Így tett Ábrahám és Mózes meghívásakor, és így tett akkor is, amikor Fiát küldte a világba, hogy az emberiség üdvössége legyen. De így cselekszik Jézus is, amikor meghívja az apostolokat. „Köztetek másként legyen” – ezzel a paranccsal indítja útnak tanítványait. Mintát ad nekik, megmutatja, hogy az apostolságot ugyanannak a kezdeményező szeretetnek kell vezetnie, amellyel Isten fordul az emberekhez. Akik isteni hatalmat közvetítenek, azoknak másként kell élniük, mint ahogyan a világ teszi – mutatott rá a jézusi magatartásra a főapát.
Így volt ez a magyar kezdetekkor is – mondta Várszegi Asztrik. Az, hogy Vajkból István lett, hogy első királyunk megtapasztalta az Úristen áradó jóságát, és azt népének is át akarta adni, Isten kezdeményező szeretetének műve. István ebben a munkában külföldi szerzetesek és papok segítségét kérte, így került Magyarországra Asztrik (Anasztáz) és Sebestyén érsek is, tanúságot téve az Egyház nemzetek feletti küldetéséről. Ők olyan mintát hoztak magukkal, amellyel hozzájárultak a vallás intézményes kereteinek megteremtéséhez, s amelyek a következő évszázadok során segítették, hogy mi, utódok megtapasztalhassuk Istent, az Atyát és a benne való életet, ami örömtelivé, boldoggá és szabaddá teszi a szívet. Ezeknek a külföldi szerzeteseknek köszönhető, hogy a Szentatyával és a nyugati püspökökkel fenntartott kapcsolataik révén el tudták fogadtatni fiatal királyunkat. És nekik köszönhető az a „királytükör” – Szent István Imre fiának írt intelmei –, amely útmutatást adott ahhoz, hogyan nevelje a király szeretett fiát, s ezen túlmenően egy nép boldogulásának sarokköveit is lefektette. „István izzó szeretettel szerette a fiát” – Várszegi Asztrik ezzel arra mutatott rá, hogy nekünk is nyitottsággal, elfogadó szeretettel kell fordulnunk fiataljainkhoz, nem pedig panaszkodva beszélnünk róluk.
„Eltelt ezer év. Ma más a magyarságunk, más az is, ahogyan keresztények vagyunk. Megváltoztunk. Istenre kell figyelnünk, hogy tőle kapjunk új kezdetet.” A bencés főapát úgy fogalmazott, nekünk, keresztényeknek az a feladatunk, hogy tanúságot tegyünk arról: Isten a „szeretet, amely senkit sem zár ki. Vannak feltételei, de kezdeményező, és feltétel nélkül közeledik hozzánk. Csendesen, lábmosó gesztussal, szelíden és alázatosan, lehajolva a megtört emberhez.” Várszegi Asztrik arra buzdított, Jézus mintájára szeressük az embereket, és életstílusunkkal a meghívást sugározzuk feléjük.
A szentmise végén Soltész Miklós államtitkár felolvasta az ünneplőknek Orbán Viktor üzenetét. A miniszterelnök így fogalmazott levelében: Múltunkból erőt, kitartást és bölcsességet meríthetünk a jelen feladataihoz és a jövő kihívásaihoz. A szent életű Asztrik érseknek szentelt emlékév is ezt szolgálta. Orbán Viktor méltatta az Asztrik-év értékmegőrző, példaadó és gondolkodásformáló jelentőségét: „Azt kívánom, a felemelő pillanatok után is őrizzék meg keresztény hitüket és értékeinket a következő ezer évben.”
