Közös kincsünk – a könyvek könyve

Találkoztak Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsekkel, aki a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Ökumenikus Bizottságának elnöke. Az érsek röviden ismertette a Vatikáni Egység Titkárságánál tett látogatását, az utóbbi időszak ökumenikus eredményeit. 2002-ben Hollandia után elsőként nyolc magyarországi egyház írta alá nemzeti szinten a Charta Oecumenicát. 2006-ban a katolikus egyetemen önálló Ut Unum Sint Ökumenikus Intézet jött létre. Nagyra értékelte Bábel Balázs a Keresztény Ökumenikus Baráti Társaság (KÖT) által negyedévenként megjelentetett Ökumené című lapot, valamint a Fokoláre közösség Az egység kultúrája című, évente háromszor megjelenő kiadványát. Az eredmények között említette az érsek az ökumenikus esketési szertartás kidolgozását, valamint a nagyszebeni 3. Európai Ökumenikus Naggyűlésen való részvételt.

A találkozón szó esett az időszerű gondokról és tennivalókról is, mint például a szekularizációra való válasz és a közös erkölcsi cselekvés lehetősége. A Biblia éve gondolata a protestáns testvérektől indult ki és a katolikus egyház átvette. Bábel Balázs érsek javasolta, hogy a katolikus egyházban június 29-én elkezdődő Szent Pál-év ünneplésébe, a „népek apostola” írásainak átgondolásába kapcsolódjanak be a protestáns testvéregyházak is. Az is fölvetődött, hogy 2010 legyen az ökumené éve. A közelgő Szent Pál-évnek helyi időszerűséget ad, hogy a régi kalocsa-bácsi érsekség az apostol védnöksége alatt állt, s a mai Bács-Kiskun megye, mely méreteiben azonos a kalocsa- kecskeméti érsekséggel címerében Szent Pál apostol alakja látható. A találkozó egybeesett a bács-kiskunsági református egyházmegye foktői közgyűlésével, amelyről a lelkészek egy csoportja szintén megtekintette a bibliakiállítást. Jó látni azt a megilletődöttséget, amit protestáns testvéreink éreznek Luther Márton Bibliájának a megtekintésekor, amelyben saját kézírása is olvasható. Az érsek párhuzamként említette, hogy ehhez hasonló a katolikusok ereklyetisztelete, amikor egy-egy szent relikviáján keresztül magát a szentet tiszteljük, s végül is Istent dicsőítjük. A Szentírás is azért érdemel különleges tiszteletet, mert Isten szava, az iránta való tiszteletet fejezzük ki az evangéliumoskönyv megcsókolásával, az ünnepélyes szentmisén pedig a tömjénezéssel.