Közös gondolkodás a jövőnkről
Fotó: Lambert Attila

 

Korzenszky Richárd OSB, a tihanyi bencés apátság perjele házigazdaként; Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke szervezőként köszöntötte a megjelenteket. Veres András püspök, az MKPK elnöke előadásában elmondta, el kell tudnunk juttatni mások felé azt az üzenetet, amelyet a vallások hirdetnek. A konferencia alcíméről – az ember és környezete kulturális és morális egységéről – szólva a püspök kifejtette, hogy a teremtés­védelem a kulturális és a morális terület harmóniáját jelenti. A japán püspöki kar egyik körleveléből idézett: „Minden teremtmény saját létezésének himnuszát énekli.” Nem kell ahhoz vallásosnak lennünk, hogy észrevegyük a természet gazdagságát, ez pedig rádöbbenthet bennünket arra is, hogy valójában minden létező a teremtő Isten nagyságát énekli meg.
A teológiai felfogás szerint az ősbűn megbontotta az ember és környezete kulturális és morális egységét. Beszennyezte az ember és Isten, az ember és ember, valamint az ember és a természet között fennálló kapcsolatot. Ezért van szükség a megtisztulásra, a megtérésre. Értékrendünk sok szempontból eltorzult, a mai ember elutasítja azokat az erkölcsi normákat, amelyek a teremtett világ felé is köteleznek bennünket. Sőt, felelősséget sem vállal ezekért. Erről tanúskodik a Biblia is: Ádám az asszonyra, az asszony a kígyóra hárította a felelősséget. Az emberi és a teremtett világhoz fűződő kapcsolatainkat is az önzés jellemzi. Ferenc pápa Áldott légy! kezdetű enciklikáját idézve a püspök elmondta: „A teremtmények kölcsönös függése Isten szándéka szerint való.” Vagyis egyetlen teremtmény sem áll meg önmagában. Meg kell találnunk azokat az egymás iránti szeretetre és a hitre épülő cselekvési formákat, amelyekre alapozva megmenthetjük világunkat.
Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára beszédében Szent II. János Pál pápa Debrecenben elmondott szavaira hivatkozott: „Bár még akadnak olyanok, akik továbbra is harcolnak a vallásos hit ellen, azoknak az ideológiáknak az összeomlása, amelyekkel néhány európai kormány az evangéliumot próbálta helyettesíteni, légüres teret teremtett.” A vallást elfogadva ugyanakkor el kell utasítani a vallásra hivatkozó radikalizmust.
Fekete Károly, a Magyarországi Református Egyház Tiszántúli Egyházkerületének püspöke kifejtette, hogy a mai ember „találékony önpusztítással falja fel életterét”. Éppen ezért a „sekély etika” helyett – amely csak az emberre figyel – „mély etikára” van szükség, amely a környezet szempontjait is számításba veszi. Gáncs Péter, a Magyar­országi Evangélikus Egyház elnök-püspöke a bibliai Bábel tornyának építéséről beszélt. A tégla feltalálása technológiai forradalmat hozott, ezzel párhuzamosan viszont az ember elbizakodottá vált és elfordult Istentől. Isten ugyanakkor nem hagyta magára az embert. Pünkösdkor, a „kommunikációs forradalomban” a bábeli zavar helyreállítása is megtörtént. Köves Máté Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija azt hangsúlyozta, hogy a konferencia elsősorban nem a múltról, sokkal inkább a jövőről szól. Ha Európa zsidó–keresztény múltjáról beszélünk, akkor azt mondjuk, hogy a jövő ezen értékek nélkül nem képzelhető el. Az embernek, Isten képmásának ebben a teremtett világban reménységgel és hittel kell tevékenykednie a jobb jövőért.
A konferencián előadást tartott többek között Marc ­Fromager, az Aide à l’Église en Détresse (Segítségnyújtás az Üldözött Egyháznak) igazgatója; Andrea Arbel, a Partner­ship Unit at The Jewish Agency for Israel igazgatója és Henri Boulad SJ. A jezsuita szerzetes előadásában azt hangsúlyozta, hogy a jövő a mi kezünkben van. Gagarin annak idején nem találta meg Istent az űrben, de nem is találhatta, hiszen ő nem a felhők felett, hanem bennünk van. Isten akarata ugyanakkor gyakran nem tud érvényesülni a beleegyezésünk nélkül. Mi vagyunk a felelősek azért, hogy mi következik majd utánunk. Félő, hogy a demográfiai tényezők, az áttérések és a bevándorlás eredményeképpen a muszlim vallás háttérbe fogja szorítania a zsidó–keresztény hagyományokat. Ráadásul az iszlám a mai embert foglalkoztató kérdésekre világos és egyszerű választ tud adni. A történelem során többször is kísérletet tettek arra, hogy modernizálják, békésebbé tegyék az iszlámot, a jezsuita szerzetes szerint azonban minden próbálkozás kudarcot vallott.
A konferencia zárónapján mások mellett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere tartott előadást. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kereszténység védelme nem az állam, hanem a keresztény közösségek feladata. Az állam rendeltetése az, hogy megvédje a zsidó–keresztény gyökerekből fakadó életformát, és a felhalmozott tudást felhasználja egyebek mellett az oktatáspolitika területén.