Gáza: A kereszténység szent földje
Gáza ősi város, az Egyiptomot és Szíriát összekötő Via Maris (tengeri út) fontos állomása, amelyről az Ószövetség huszonkét alkalommal tesz említést. A Gázában játszódó jelenetek közül a leghíresebb a Delila árulása nyomán haját s így erejét is elveszítő Sámson története. Az evangéliumok szövegében nem szerepel Gáza, jóllehet a helyi hagyomány szerint Mária és József megálltak itt a gyermek Jézussal Egyiptomból hazatérőben. A várost egy fontos helyen mégis megemlíti az Újszövetség: az Apostolok cselekedeteinek nyolcadik fejezetében a Jeruzsálemből Gázába vezető úton Fülöp apostol találkozott egy férfival, Kandaké etiópiai királyné magas rangú udvari tisztjével, s elbeszélgetett vele. Magyarázta neki a Szentírást, majd végül megkeresztelte. Huszonöt éven keresztül Gáza híres püspöke volt a IV. és az V. század fordulóján élt Szent Porfiriusz. Az arabok két évszázaddal később érkeztek a vidékre. Az ősi városrészben ma egy görög ortodox templom őrzi a püspök nevét – írja az olasz katolikus napilap, az Avvenire cikke. (MK)
Betlehemek a betlehemi fal árnyékában
Az európai zarándok szokatlan faragott betlehemeket találhat a huszonhatezer lakosú Betlehem városában. Az olajfa faragványokon az a nyolcméteres beton védőfal állja útját a napkeleti bölcseknek, amelyet Jeruzsálem köré húztak. A berlini falra emlékező németek különösen jól értik e kortárs kompozíciók üzenetét. Pedig a turisták számára a fal nem jelent olyan komoly akadályt, mint a Betlehemben élőknek. (KAP)
