Van, akinek tetszik, van, akinek nem, de tény: immár klasszikus műfaj a képregény, amely a mozi és a tévé vibráló világa előtt, a látni akaró ember igényeinek kielégítésére született (no meg például azért, hogy az angolul nemigen értő bevándorlóknak is tudjanak vizuális izgalmakat kínálni az Újvilágban). A képregény idővel önálló életre kelt, igen tehetséges alkotókkal, saját rajongói táborral és gyakorlatilag mindenféle témát utolérve. Így például Nyugaton sok évtizede se szeri, se száma a vallásos témájú képes-szöveges füzeteknek, köteteknek is, az evangelizáció e sajátos eszközeinek. Vannak köztük klasszikus művekből készült sorozatok, de olyanok is, amelyek eleve képregényként születtek. Ez utóbbiak sorát gazdagítja az Új Embernél most megjelenő (ifjúsági havilapjában, a Teofilban folytatásokban már bemutatott), Auriac, az első keresztények barátja című történet is, amely Krisztus után 28-ban játszódik, Palesztinában.
Auriac fiatal kelta orvos, aki tanulmányait Alexandriában végezte. Ott ismerkedett meg az előkelő származású, gazdag egyiptomi Nessimmel. Ettől kezdve elválaszthatatlan jó barátok lettek. Egy napon azonban Nessim hirtelen eltűnt. Egyesek látták, amint egy karavánhoz csatlakozott, és elindult Palesztinába, hogy találkozzék a nagy prófétával, Jézussal, akinek tanítása és csodáinak híre messzi földre eljutottak. Nessim édesapja meghalt, a fia pedig hatalmas vagyont örökölt. Auriac elindul, hogy barátjának megvigye édesapja halálhírét…
(Benoit Despas – Jean Hanotte – Marco Venanzi: Auriac – az első keresztények barátja. Új Ember, 2009)
