Fotó: Merényi Zita
A kötetet Vadász Judit Mária Magdolna nővér, fogadalmas remete állította össze. A kiadó részéről Török Csaba, az Ecclesia Szövetkezet elnöke köszöntötte a résztvevőket. Mint elmondta, a könyv tulajdonképpen hazaérkezett, hiszen a bemutató helyszíne egykor a pálos rend nemzetközi központja volt.
„Sok szálon kötődöm a pálos rendhez, magam is pálos konfráter vagyok” – kezdte beszédét Beer Miklós váci megyéspüspök, majd elmondta, az egykori pálos, a mai belvárosi Kisboldogasszony-templomban (Egyetemi templom) szentelték alszerpappá 1965-ben. Első önálló lelkipásztori szolgálatát a márianosztrai kegytemplomban töltötte. Itt ismerte meg az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend szellemiségét, lelkületét. A zarándokokat fogadva sokszor eszébe jutott, milyen jó volna egy olyan kötet, amelynek alapján részletesen is mesélhetne a kolostor történetéről. Most végre megszületett egy olyan mű, amely rendkívüli alapossággal mutatja be a pálos rend múltjának egy fontos szeletét.
Beer Miklós püspök kiemelte, hogy Borsos János József emeritus tartományfőnök – akinek 80. születésnapjára született meg a könyv – követte őt a márianosztrai plébánia élén. A váci főpásztor külön megköszönte, hogy Mária Magdolna nővér a pálosok története mellett kitért Migazzi Kristóf (1714–1803) bíboros, váci püspök életének azon eseményeire is, amelyek a márianosztrai kolostorhoz köthetők.
A kötetet Völgyesi Levente diakónus, egyetemi docens, a könyv szakmai lektora ismertette. A szerző hét éven át dolgozott művén. A könyv tudományos alapossággal készült, ezt jelzi az is, hogy mintegy háromezer lábjegyzet található benne. „Ez a kötet olyan, mintha egy oknyomozó riporter munkája lenne.” Mária Magdolna nővér egészen apró kis mozaikdarabokat illesztett egymás mellé úgy, hogy azok végül egy teljes képpé alakultak. A mű három nagy részre tagolódik. A középkori időszakot bemutató fejezetekben megelevenedik előttünk a kolostor, láthatjuk, hogy ebben az időben milyen életet éltek itt a szerzetesek. A mű gerincét a barokk kor adja – Márianosztra a török kiűzését követően újraéledt –, ezekben a fejezetekben a kolostort műszaki, bölcsészettudományi és művészettörténeti oldalról is bemutatják. Igen érdekes a Szent Borbála-kápolna történetének rekonstruálása, de ugyanígy izgalmas kérdéseket vet fel a kegykép keletkezésének története is.
A kolostor egykori könyvtára már nem létezik, de a szerző a leltárok alapján beazonosította annak köteteit, méghozzá úgy, hogy ezek a dokumentumok tartalmazzák a könyvek adatait. A szerző a márianosztrai képzést is rendkívül részletesen és érdekesen mutatja be. A könyvben nem a nagy történelmi eseményekkel, politikusokkal vagy hadvezérekkel, hanem a hétköznapi szerzetesi élet mindennapjaival találkozhatunk – az ételadagok beosztásán és az imarenden keresztül a ruházaton és a studensek vakációrendjén át a betegellátásig mindenről olvashatunk.
A modern kor ismertetésénél láthatjuk, hogy abban az időben, amikor a pálos rend nem működhetett, a világi papok is fenntartották a pálos lelkiség folyamatosságát. A XX–XXI. század történeténél érdekes, hogy sok esetben kevésbé dokumentált, mint a megelőző korszakok. A kötet végén a szakirodalom ismertetése és a függelékek adatai mellett színes fotók hozzák közelebb az olvasóhoz a kolostor történetét. Völgyesi Levente leginkább azoknak ajánlotta ezt a könyvet, akik „szeretik az Egyházat és a történelmet”.
A bemutató végén Vadász Judit Mária Magdolna nővér és Borsos János József emeritus tartományfőnök tiszteletpéldányt adott át azoknak, akik segítették a mű létrejöttét. Az eseményen közreműködött Nagy Réka csellóművész.
