A sokszínűséghez a nagyvárosi hajléktalanok és a csángó betelepültek problémája is hozzáadódik – a plébánia több lelkiség és szerzetesrend segítségével szerteágazóan foglalkozik a sokféle, testi-lelki támogatást igénylő emberrel. 1990-ben kezdődött a roma pasztoráció szervezeti kereteinek kialakítása. A hívőkből alakult egyesület felvállalta ennek támogatását. A munkát a Nemzetközi Katolikus Bizottság a Cigányokért (CCIT) szervezet irányelvei szerint végzik. 1994-től önálló helyet kapott ez az Itiner-program először a Korányi Sándor, jelenleg az Illés utcában.
Krisztus Király vasárnapján a Horváth Mihály téri, zsúfolásig telt templomban cigány testvéreinknek mutatott be szentmisét Székely János püspök Bajzáth Ferenc plébános koncelebrálásával. Szentségimádás, litánia imaórája készítette a szíveket az ünnepi hálaadásra, majd cigány zenészek szolgálatával csendültek föl az Istent dicsérő énekek.
A homília színes életképei kalandos útra vitték gondolatainkat. A szentföldön, a Holttenger felé utazott képzeletünk. Láttunk barlangokban, sátrakban lakó beduinokat, egy teregető asszonyt, távolban bárányokat, akik hűsöltek az árnyékban. Egyikük, egy kis bárány önfejűen nekiindult a zegzugos hegyoldalnak – vesztére, hisz az elkóborlás ott éhenhalást jelent. A többiek ijedten bégettek, de a jószág csak ment tovább. Akkor az asszony felfigyelt a hangoskodásra, meglátta a bajt, de már messze volt. Ekkor furcsa, bégetésszerű hangot adott, amire mégis felfigyelt a kis állat, megtorpant, lassan megfordult, visszatért a nyájhoz. A pásztor hangját – a hasonló, mégis döntően különböző hangot meghallotta. Zajos, „bégetésekkel” teli világunkban, ahol alig tudunk a fontos dolgokra figyelni a reklámoktól, a médiától harsogó környezet miatt, hasonló helyzetbe került az ember. Amíg egyszer csak meg nem hallja azt az emberi, de mégis oly különböző hangot, amitől összerezzen és visszafordul a tévelygéseiből. Az a tiszta hang, amely bennünk mélyen él, amelyet minden más hangtól meg tudunk különböztetni, és amely adott pillanatokban megszólal, a „pásztor”, Jézus Krisztus hangja – mutatott rá Székely János püspök.
Az első cigány boldoggá avatott, Ceferino Gimenez Malla, azaz el Pelé is meghallotta a krisztusi hangot, amikor egy tüdővészes öregemberen segített, akinek családjától hálából üzleti ötletet és kölcsönt kapott. Ezek alapján becsületes lókereskedéssel meggazdagodva nagy szívvel támogatott minden hozzá betérő szegényt. „Becsület az ember legnagyobb kincse, különösen a szegény emberé” – vallotta Ceferino. Jószívűsége és más példaadó tulajdonságai, a gyermekek szeretete, az élet elfogadása, az őszinte barátság, a papok tisztelete mutatják a cigány mentalitás lelki forrásait. Magyarország jövője erősen függ attól, mennyire tudunk ezekből meríteni mi mindannyian, mennyire tudunk kölcsönös megbecsüléssel egymásnak kezet nyújtani – zárta homíliáját a főpásztor, majd a szentmise végén megáldotta a jelenlévőket, távollévő szeretteiket és a kis kiállítást, amely Czajkó Gézáné Oláh Aranka festményeiből nyílt. Berki Sándor zenekara az Ave Maria dallamait elevenítette meg búcsúzóul.
