Kétszázötven év hitének tanúja

Az így felállított emlékműhöz a hivatalos egyházi engedélyt Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1761. november 19-én adta meg. Ezt az egyszerű emlékhelyet 1762. május 6-án, éppen kétszázötven éve szentelte fel Páter Josephus, az akkor itt szolgáló kapucinus atya a szőlősgazdák nagy örömére. A kálvária felszentelését követően az addig Schwarzenbergnek nevezett hegyet ettől fogva Kalvarienbergnek, vagyis Kálváriahegynek nevezték.



Negyvenöt évvel később a közben szépen gyarapodó község egy új, nagyobb és díszesebb kálvária építését határozta el. 1808 elején a korábbi felépítményt elbontották, és megépítették a ma is látható műemlék kálváriát.

Az eredetileg is kör alakú teret megnagyobbították és felállították a három rózsaszín márvány keresztet. A keresztekre kemény, helyi lajtamészkőből faragták meg Krisztus és a két lator, majd Szűz Mária, Mária Magdolna és Szent János alakját. A kör alakú teret kőbábos mellvéddel övezték. A kálváriához két oldalról felvezető lépcső alatt kitágítottak egy korábbi természetes kis üreget, ahol kialakították a tizennegyedik állomást, vagyis a szent sírt. Az új kálvária tájolása szerint a Dunára nézett, és a hajósoknak már messziről természetes tájékozódási pontot adott. Az elkészült műalkotást 1808. november 3-án Marich János érdi esperes szentelte fel.

A Péter-Pál-kápolna és a kálvária között 1831-ben épült meg a tizennégy stáció, amelyeknek költségeit egy-egy szőlőművelő promontori család vállalta.

A műemlék kálváriát a budafoki hívek adományából először 1934-ben restaurálták. Ezt követően közel négy évtizedig ép állapotban állt, ám az 1980-as évek elejére, elsősorban a vandalizmus következtében, romossá vált.

1991 és 1993 között széles körű társadalmi összefogással sikerült teljesen felújítani. A munkák vezetője a kerületünkben élő Szabó Péter szobrász-restaurátor, a Képzőművészeti Egyetem docense volt. Ebben a felújított állapotában látható ma is a műemlék, amely azonban élő kálvária is, hiszen Budafok-belváros hívő közössége nagypénteken, valamint az espereskerület közös ünnepén itt járja a keresztutat.

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .