Kereszténység a Boko Haram árnyékában
Fotó: Merényi Zita

 

Az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárság és a PPKE közös rendezvénye abba a sorozatba tartozik, amelynek vendégei voltak már szíriai és iraki katolikus és ortodox felekezetek püspökei.
Fodor György, a PPKE prorektora köszöntőjében kifejezte örömét, hogy immár hetedik alkalommal adnak helyet az üldözött keresztényeket megsegítő államtitkárság rendezvényeinek. Beleillik ez a küldetésükbe, és jelzi, milyen szorosan együtt tud működni állam és Egyház a fontos, hasznos ügyekben.
Balog Zoltán, az emberi erőforrá­sok minisztere megnyitóbeszédében felhívta a figyelmet arra, hogy Nigériában üldözik a keresztény közösség tagjait, milliók kényszerülnek elhagyni otthonukat. A Maiduguri Egyházmegyében az árva gyerekek, özvegyasszonyok száma meghaladja a húszezret, az országban kétszáz­ötven templomot romboltak le.
Kifejezte a magyar kormány meggyőződését, hogy a világ nagy bajaira nem megoldás a migráció: ott kell segíteni az embereket, ahol élnek. Elmondta, hogy ösztöndíjprogramot hoztak létre tanulni vágyó fiataloknak: a már létező Stipendium Hungaricum nevű ösztöndíj mellett – amelynek segítségével bármely vallás, felekezet fiataljai hazánkban tanulhatnak – erre kizárólag keresztény fiatalokat hívtak meg. A történelmi egyházak és a szerzetesi közösségek vállalták a fiatalok patronálását. A száz meghirdetett helyre több mint négyszázan jelentkeztek, a helyi egyházak segítségét kérték az elbírálásban. Kifejezte reményét, hogy jövőre már százötven helyet hirdethetnek meg. A miniszter hozzátette: kegyelem számunkra, hogy adni, segíteni tudunk. Ez a lehetőség megtiszteltetés, visszahat majd ránk, gazdagodunk általa.
Ezt követően Jan Figel, az Európai Unió vallásszabadságért felelős különleges megbízottja mondott beszédet. Hangsúlyozta: közös javunkat szolgálja, ha teszünk másokért. A vallásszabadság minden emberi szabadság­jog lakmuszpapírja, és ahol hatalmi érdekekből, ideológiai okokból korlátozzák, ott más állampolgári jogok is csorbulnak. Felhívta a figyelmet: közös célunk, hogy jobbá tegyük a XXI. századot. Felsorolta a XX. század nagy genocídiumait, és hozzátette, hogy jelenleg is folyamatos mészárlás folyik a Közel-Keleten. A világ negyven százalékában súlyosan vagy nagyon súlyosan megsértik a vallásszabadságot, ez az emberiség hetvenöt százalékát érinti. Az ideológiai gyűlölködés ellen fel kell építeni a szolidaritás szövetségeit – figyelmeztetett, és hozzátette, hogy a közöny, a tudatlanság és a félelem a legfőbb ellenség számunkra, Európában is. Ha félünk felemelni a hangunkat azokért, akik nem tudnak kiállni magukért, akkor nagy a baj.
Oliver Dashe Doeme püspök hálát adott Istennek a lehetőségért, hogy megoszthatja a tapasztalatait, és köszönetet mondott azoknak, akiknek munkája nyomán szenvedő testvéreink támogatást kaphatnak.
Elmondta magáról, hogy a Maiduguri Egyházmegye negyedik püspöke, nyolc éve vette át hivatalát, amikor a Boko Haram mint szekta megerősödött. Már korábban, 2006-ban a dán Mohamed-karikatúrák nagy felháborodást keltettek Nigériában; Maiduguriban február 18-án a muszlim fiatalok dühöngeni kezdtek: a kormány aktív támogatásával a városban ötvenkét templomból ötvenet megsemmisítettek. Véleménye szerint a muszlimok programja a világ iszlamizálása. Ennek egyik módja a terrorizmus.
Országa legnagyobb problémájának és a Boko Haram megerősödése legfőbb okának a korrupciót tartja. A vezetők hasznot húznak a háborúból, ezért nem lépnek fel a terrorszervezet ellen. Nigéria északi részén nagy hatalmú muszlim vezetők és maga a kormány támogatta a Boko Haramot. Tragédiának nevezte, hogy Észak-Nigériában a kormányzati szervek elhanyagolták kötelességüket, a muszlim fiatalok oktatását. A Boko Haram három-négy éves korukban elragadja családjuktól a gyerekeket, brutális körülmények között tartják, nevelik őket. A terrorszervezet célja megszüntetni a kereszténységet: „a nyugati oktatást meg kell szüntetni” – ezt jelenti a nevük is.
A Boko Haram 2009 óta támadja a keresztény intézményeket. 2014-ben volt a csúcspont, két és fél államnyi területet szereztek meg. Ebben az évben százötvenezer keresztény vált belső menekültté az ország északi részén. A Chibokból elrabolt lányok közül többen visszatértek, de az elhurcoltak többségét még nem engedték szabadon. Sok férfit megöltek, hogy elvehessék a feleségüket. Összesen több mint ezer keresztényt gyilkoltak meg a válság során. Akik nem csatlakoznak hozzájuk, azokat megölik. Ők korunk mártírjai.
Jó hír azonban – tette hozzá –, hogy a kereszténység soha nem törhet meg. A római császárok, Néró és mások megpróbálták kiirtani az Egyházat, de soha nem sikerült nekik. Emberi erő nem tudja megsemmisíteni az isteni akaratot: ami Istentől ered, az mindig fennmarad. A nigériai keresztények bátrak, elszántak, a támadások ellenére eljárnak a templomokba. Bíznak benne, hogy imáik meghallgatásra találnak. Tudják, hogy velük van Jézus, az Eucharisztia áll életük középpontjában.
Nagyon erős bennük a Mária iránti szeretet, aki valóban megsegíti őket. Doeme püspök elmesélt két csodás eseményt. A Szűzanya beavatkozásának tartják egy fiatal fiú esetét: a terrorszervezet tagjai elvitték az erdőbe, ahol ő elővette a rózsafüzérét, és hosszan énekelte: „Jézus megment engem minden bajtól, soha nem törnek meg.” Egy héttel később visszahozták a faluba.
A másik eset egy családdal történt meg: a Boko Haram elfoglalta a településüket, későn vették észre, hogy csapdába estek. Az egész család a rózsafüzért imádkozta, és a terrorszervezet tagjai nem ütöttek rajtuk, pedig minden házba be szoktak törni. Hónapokon át olvasták a Bibliát reggel, délben, este, és nem fogyott el az ételük, sem a vizük. Ott maradtak egészen addig, amíg a katonaság vissza nem foglalta a területeket – akkor fogyott el a vizük.
A püspök csodának tartja azt is, hogy ő maga életben van, hiszen fehér reverendát és püspöki süveget hord mindenütt. A papok kint vannak az emberek között, de a Szűzanya és Jézus vigyáz rájuk – mondta.
Az Egyház segíti a belső menekülteket. Sokan visszatértek, de nincs házuk, ételük. A korrupció miatt más segítség nem ér el a lakossághoz, a kormányhoz közeli szervezetek zsebre teszik a támogatást, csak az Egyház van olyan közel az emberekhez, hogy el tudja juttatni hozzájuk a segítséget. Újjá kell építeni az Egyházat, ehhez pedig segítségre van szükségük. Szükség van az imákra és az anyagi támogatásra is. Ismét megköszönte a lehetőséget, köszönetet mondott a magyar miniszterelnöknek, a miniszternek, az államtitkárnak, és mindenkinek, aki segíti ezt a kezdeményezést. Valóban kegyelmi állapot ez, az Úr majd visszaadja – tette hozzá.
Végül elmondta, hogy egyházmegyéje tavaly volt ötvenéves, novemberben ünnepelnek majd, és ezzel a gonosz erők fölötti győzelemért is hálát adnak. A Boko Haram démoni erő, az Úr pedig nem engedi, hogy az ő fényét elhomályosítsák. Arról is biztosította a hallgatóságot, hogy ők is imádkoznak a szekularizációtól szenvedő Európáért, az európaiakért, hogy együtt győzedelmeskedjünk a gonosz felett.

*

Oliver Dashe Doeme a sajtó munka­társainak elmondta, utazása célja, hogy felhívja a figyelmet arra, mi történik Afrikában, Nigériában. Úgy vélte, az üldözött keresztények megsegítésére hazánkban létrehozott helyettes államtitkárság látható támogatás, nagyon jónak tartja, imádkozik érte, és reméli, más országok is követik majd. A hivatal segít, hogy ne érezzék magukat egyedül. Hozzátette: egy testhez tartozunk, az Úr testéhez – ha a test egyik része szenved, szenved a többi is.
A migrációt a kialakult helyzet szomorú fejleményének nevezte. Óriási kockázatot vállalnak az emberek, tengeren, sivatagon kelnek át, de mivel a helyzet nem alkalmas arra, hogy otthonaikban maradjanak, vállalják a kockázatot. A válságot politikai, társadalmi, gazdasági, vallási okok súlyosbítják, a vezetők dolga az lenne, hogy a békét építsék, fejlődést hozzanak, ehelyett azonban a mohóság és az önzés jellemzi őket. Mohóságuk árát a szegények fizetik meg. Nincs fejlődés, ha az emberek harcolnak egymással. A vezetők fel­adata szolgálni, nem pedig uralkodni. Arra kellene használniuk a képességeiket, a lehetőségeiket, az erőforrásokat, hogy fejlődjön az ország – ez tenné lehetővé, hogy otthon maradjanak az emberek. Hozzátette, hogy a segélyként kapott pénz sokszor a gazdagok zsebébe kerül, holott fontos lenne befektetni a vezetők képzésébe, hogy megtanulják, hogyan szolgálhatják népüket.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..