Fotó: MK
Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke nyitóbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország a történelem során a kereszténység pajzsa és a nyugati civilizáció védőbástyája volt. Minden időben, így ma is csak úgy állhatunk helyt, ha ezt a bástyát a keresztény értékekre építjük.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek Reform és hűség címmel tartott előadást.
Mint felidézte, a magyarság viszonylag rövid idő alatt a földrajzi Európa délkeleti pereméről a Kárpát-medencébe vándorolt. Géza fejedelem és környezete 972-ben megkeresztelkedett, és megindult a nyugati térítés. Először Brúnó püspök, majd Szent Adalbert prágai püspök végezte ezt a munkát a magyarok között. Szent István kiépítette a magyar állam és Egyház teljes szervezetét. Hosszú és alkotó uralkodását követően azonban az ország polgárháborúba süllyedt, a pogánylázadás általános gyűlölettel fordult a papok és az idegenek felé. Végül I. András király állította helyre a kereszténységet.
A názáreti Jézus személyére épülő kereszténység nemcsak az állam és a társadalom megszervezésének rendszere volt, hanem kultúrát teremtő rendező erőnek is bizonyult. A régi időkben a politikai hatalom birtokosai szinte mindnyájan vallásos emberek voltak, a mai Európa azonban gyökeresen más képet mutat. Ugyanakkor a kontinensen ma is számos eleven és hatékony jele van a kereszténységnek. Ezek közé tartozik a mindenütt látható keresztény templomok képe. „De a kereszténység jelen van számos köztéri szoborban, keresztben és ábrázolásban, intézmények és személyek nevében.” Európában, sőt az egész nyugati világban Krisztus születésének utólag kiszámolt évétől számítjuk az időt, Krisztus feltámadására tekintettel osztjuk be hetekre az évet, és tartjuk meg a vasárnapi munkaszünetet. S amikor a mai Európában a kereszténység vonásait keressük, óhatatlanul a szemünkbe ötlik a törvényhozás öröksége is.
„Mindezek az emlékek nem csupán múzeumi maradványok, ma is ezek tudják közölni azt a titkot, ami miatt értelmes és értékes az életünk: Isten létét, irántunk való szeretetét, teremtő és üdvözítő tervét.” Ám ezzel az örökséggel gazdálkodnunk kell. „A megújulásban vannak frissen szerzett tapasztalatai Közép-Kelet Európa népeinek, amelyekre érdemes felfigyelni, amelyeket érdemes hasznosítani és megosztani földrészünk egészével. Ezért érezhetjük joggal, hogy térségünknek ma különös hivatása van: a keresztény örökséghez hűen új megoldásokat találni az új kihívások között” – fejezte be előadását Erdő Péter bíboros.
Orbán Viktor miniszterelnök Magyarország európai jövőjéről beszélt. Felidézte, hogy 2002-től miként próbálták létrehozni azt a politikai közösséget, amely a kereszténységet, a nemzetet és a családot állította működése középpontjába. Ez a közösség ma magyar Magyarországot és európai Európát szeretne. Az évszázadok során azért tudott Európa vezető szerepet betölteni, mert a sokszínűség súrlódásokhoz vezetett, s ezek megoldása egy fejlett társadalmat hozott létre. Ma a bevándorlás olyan feszültségeket okoz az Európai Unióban, melyek nem a továbbfejlődés irányába mutatnak. A keresztény tanítás szerint a bajba jutott embereken segíteni kell, ám ezt ott kell megtenni, ahol a gond van, vagyis nem ide kell elhozni a problémát, hanem a keletkezési helyére kell elvinni a segítséget. Európában kevert népességű országok jönnek, jöttek létre, amelyekben a kereszténység kisebbségbe került. Ám ott, ahol a keresztény elem háttérbe szorul, veszélybe kerül a férfi és nő egyenjogúságának, az antiszemitizmus elleni küzdelemnek és a vallásszabadságnak az ügye is. Magyarország nem kíván olyan bevándorlóországgá válni, ahol a liberalizmus eszméi dominálnak, mert ez felér egy szellemi öngyilkossággal.
Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke a reformáció és a keresztény örökség kapcsolatáról, annak teológiai és társadalmi hatásairól beszélt. A reformáció felismerése szerint a „hozzánk lehajló Isten” feltárta magát az embernek, mégpedig Igéje által. E kinyilatkoztatás szívének a reformáció Jézus Krisztust tekinti. A keresztény kegyességnek az ima, a Szentírás-olvasás, a közösség és a szolgálat területén kell megnyilvánulnia. Steinbach József arra is figyelmeztetett, hogy az Isten által ajándékozott rendet a mai Európa nem veszi figyelembe.
Fabiny Tamás, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke egy kérdést igyekezett megválaszolni: Európa vajon egy mítosz vagy egy álom? A görög mitológiában Európénak erőszakot kell elszenvednie. Az Apostolok cselekedeteiben egy álomról olvashatunk: Szent Pálnak megjelenik egy makedón férfi, és arra kéri, hogy segítsen rajtuk (ApCsel 16,9). Nem más ez, mint a pogány Európa segélyhívása a kereszténység felé. Közelmúltjában Európa nem az álmot, hanem a mítoszt helyezte előtérbe. Ma egy kényelmes, jóllakott, lomha Európáról kell beszélnünk, amely nem tud elszakadni önzésétől. A magyarságot és a kereszténységet napjainkban a „domesztikált újpogányság” veszélyezteti, amely száműzi a vallásból a megbocsátást, az együttérzést és az önzetlenséget. Sokszor magunk is leretusáljuk a keresztet kereszténységünkről, mint ahogyan azt nemrég az egyik áruházlánc is tette.
Fabiny Tamás kiemelte: Luther Márton szerint Isten a törököt a keresztény ember megfenyítésére küldte. Ma is az a legfontosabb feladat, hogy a magunk hitéletét erősítve vegyük fel a kesztyűt a terjeszkedő iszlámmal szemben. Ma is szükség van arra, hogy meghalljuk a bibliai felszólítást: „Jöjj, és segíts rajtunk!”
Gál Kinga európai parlamenti képviselő, az Európai Néppárt alelnöke szerint a keresztény alapokon nyugvó társadalomnak a családokat kell megerősítenie, így küzdheti le a demográfiai válságot, nem pedig a bevándorlók betelepítésével.
Makláry Ákos parókus, a KÉSZ elnöke előadásában XI. Piuszt idézve kiemelte: a kereszténység egyik ismertetőjele, hogy valahol a világon mindig üldözik. „Az üldöztetés az egyház mindennapi kenyere” – mondta Ferenc pápa. Az üldözés azonban mindig megtérésekhez vezetett.
Török Tamás, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár a hivatal tevékenységét ismertette. Zachar Péter Krisztián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense előadásában a keresztény Európa magyar építőiről és védőiről beszélt. Benvin Sebastian SVD, a Pápai Missziós Művek igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy Európának döntenie kell: Isten útját követi, vagy mást választ.
