A hit állt a középpontban I. Szent Kelemen életében is, aki vélhetően Szent Pál tanítványa és közeli munkatársa volt, még személyesen ismerte Jézus első apostolait. Ő a negyedik római pápa (88–97), a patrisztika az apostoli atyák között tartja számon. Szent Kelement Traianus császár a Krím-félszigetre száműzte, ahol kétezer, kényszermunkára ítélt keresztény élt. A márványbányákban dolgoztak, nem volt élelmük, vizük. A legenda szerint Kelemen meglátott egy bárányt, amely a lábával jelet kapart egy helyen.
A szent életű férfiú belevágta szerszámát a földbe, s ott bővizű forrás fakadt. A környékbeliek e csoda láttán megtértek és megkeresztelkedtek, a császár azonban elrendelte, hogy Kelement fojtsák a tengerbe. Horgonyt kötöttek a nyakába, és a vízbe vetették. A tengerészek, a kőfaragók, a kalaposok védőszentje, s a bányászok első patrónusa; ünnepét november 23-án tartják. Rozsnyón e napon a bányászok díszruhában, kezükben égő gyertyával vesznek részt a búcsúi szentmisén.
A Kelemen nevet viselte a jelentős egyházi író, egyházatya, Alexandriai Szent Kelemen, a cirill ábécé megalkotója, Ohridi Szent Kelemen és több pápa is. Számunkra a legismertebb II. Rákóczi Ferenc fejedelem főkamarása, a Törökországi levelek írója, Mikes Kelemen.
Kelemen-napon a hajók horgonyt vetnek a kikötőkben, a hajósok felkészülnek a télre. Sokfelé e nap az utolsó alkalom a játékra és a szórakozásra az adventi böjti időszak előtt.
